– A minisztérium idén csaknem 130, a magyar, német és amerikai gazdasági kamara által ajánlott vállalatot kérdezett meg dolgozóik továbbképzéséről és a munkaerő-utánpótláshoz szükséges javaslataikról – mondta lapunknak Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. Ismertetése szerint éles kontraszt rajzolódik ki: míg a nagyvállalatok tudatos és rendszeres továbbképzésben részesítik dolgozóikat, és folyamatos visszacsatolás mellett teszik még hatékonyabbá belső képzéseiket, a kis- és középvállalkozások egyharmada nem képzi az alkalmazottakat.
– A rugalmasabb szabályozás a vállalati tanfolyamok, továbbképzések szélesebb körű elterjedését is segítené a visszajelzések szerint is – hangsúlyozta Cseresnyés Péter. A szaktárca ezért a szabályozás finomhangolásával segíti a vállalati oktatási rendszer beindítását, kiterjesztését. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a törvénytervezetben szereplő módosítások elősegítik a vállalatok igényeinek érvényesülését annak érdekében, hogy munkavállalóik át- és továbbképzése minél rövidebb idő alatt valósuljon meg, és annak keretében célzottan az adott munkakörnek megfelelő naprakész tudást szerezzenek.
Hozzátette, hogy ezt megelőzően júliustól feloldották az OKJ-n kívüli, egyéb szakmai (az úgynevezett B körös) képzéseket megalapozó tartalmi szabályozásra vonatkozó szigorú rendelkezéseket. Ismertetése szerint így lehetővé válik akár az OKJ-s szakképesítés moduljának vagy egy részének megszerzése is az egyéb, nem OKJ-s képzésekben. Mint mondta, ezáltal a képzés rövidebb idő alatt elvégezhető, és lehetőséget teremt arra, hogy a további modulok elsajátításával a teljes szakképesítést meg tudja szerezni a munkavállaló, ezzel együtt a szabályozás jobban igazodik a munkavállaló élethelyzetéhez.
– A felnőttképzési törvény módosításának elfogadása esetén egyszerűbbé válik az új munkaerő alkalmazásához szükséges, legfeljebb 30 órás időtartamú – betanító, ismeretfelújító, ismeretbővítő jellegű – képzések megvalósítása – hangsúlyozta Cseresnyés Péter. Ezeknél a képzéseknél lehetőség nyílik akár a szalagmunka betanítására, de a mérnökök tudásbővítésére egy új helyen való munkavégzéshez vagy új technológia elsajátításához, továbbá a kisgyerek mellett otthon dolgozók vagy a gyesről munkába visszatérők ismereteinek kiterjesztésére is.
Ismertetése szerint csökken a kapcsolódó adminisztráció, és csak adatszolgáltatási kötelezettség járul majd hozzá. Mint mondta, lehetővé válik, hogy a nagyvállalatok beszállítóinál dolgozók képzése államilag támogatott belső képzésként valósuljon meg, ezáltal a beszállítói kör dolgozói gyorsabban juthatnak olyan képzésekhez, amelyek szükségesek az esetleges technológiai váltáskor, illetve a hatékonyságuk növeléséhez. Cseresnyés Péter közölte: a rugalmasabb felnőttképzési szabályozás kialakítása kiterjed a nyelvi képzésekre is, ezentúl a szintek között is meg lehet kezdeni a tanulmányokat, vagy be lehet kapcsolódni az oktatásba.
– A törvénymódosítás révén megvalósulhat az államilag elismert szakképesítések és egyéb szakmai képzések egymáshoz közelítése, amely elősegíti a munkaerőhiány által keltett feszültségek oldását – fogalmazott az államtitkár.