Ösztöndíjprogrammal segítené a jövő évtől a Felső-Tisza-vidéki szórvány magyar tanítóit a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak koordinációjáért felelős kormánybiztosság, amelynek vezetője, Grezsa István lapunk kérdésére elmondta: a tervek szerint tíz pedagógus részesülhetne a támogatásból. Az intézkedésre szerinte azért van szükség, mert a magyar kisebbség megtartása elképzelhetetlen a nemzetiségi oktatók munkája nélkül. Azt is hangsúlyozta: az Orbán-kormány a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel (KMPSZ) együtt hosszabb távon elkerülhetetlennek tartja a tanári életpályamodell bevezetését – ennek kidolgozása már el is kezdődött. Az anyaország egyébként mintegy 21 ezer embernek nyújt jelenleg bérkiegészítést, ezzel próbálván elérni azt, hogy helyben maradjanak.
– Az állam évente több milliárd forintot fordít Kárpátaljára, hogy megérje magyarnak lenni és magyarként megmaradni ezen a történelmi vidéken. Ez erkölcsi kötelességünk. A posztkommunista és vadliberális körök véleményével szemben ez nem nagy összeg. A határon túli magyarokat, valamennyiüket együttvéve a GDP alig egy ezrelékével segíti az állam – fogalmazott a kormánybiztos.
A beruházások, támogatások jelentős része az infrastruktúra és a gazdaság fejlődését szolgálja. Jövőre ötmilliárd forintot fordít erre a célra a kormány, az Eximbank pedig húszmilliárd forintot különített el, s ennek terhére kedvezményes hitelt biztosít azoknak a vállalkozásoknak, amelyek Kárpátalján akarnak befektetni. Az állami pénzintézet emellett útépítéseket is támogatott. – Az M3-as autópálya 2020-ra eléri az ukrán határt, s új átkelő létesül Beregdéda, valamint Beregdaróc között. Napirenden van egy Beregszászt elkerülő út megépítése, a záhonyi híd felújítása, a hódos–nagypaládi határátkelő megnyitása, a beregsurányi kamionterminál kialakítása és az M3-as összekötése a munkács–kijevi sztrádával – sorolta Grezsa István.
Visszatérve az oktatásra, a kormánybiztos kiemelte, hogy a 17,1 milliárd forintból gazdálkodó Kárpát-medencei óvodaprogram Kárpátalját is érinti. E hónapban két új intézményt adtak át: egyet Visken, egyet Salánkon. Hódmezővásárhely a kormányzati akciótól függetlenül 64 millió forintot gyűjtött össze; a város támogatásával Mezőváriban építenek óvodát, amelynek alapkövét szintén a közelmúltban rakták le.
– A kárpátaljai magyar oktatási rendszer, amely szorosan kapcsolódik a történelmi egyházakhoz, mára fejlettebb az állami intézményrendszernél, ezért sok vegyes házasságban született, sőt akár tisztán ukrán gyermeket is magyar óvodába, iskolába járatnak a szülei. Nagyszőllősön vagy Huszton például előfordult, hogy férőhely hiányában magyar fiatalok maradtak ki egy-egy csoportból – közölte a kormánybiztos, aki úgy vélte: az Ukrajnában élő magyarság sérülékeny, veszélyeztetett csoportot alkot, amelyet a többségi nemzethez hasonlóan komolyan érint az elvándorlás. Ezzel együtt azonban jellemző, hogy „nem az a gond, hogy nincs gyerek, hanem hogy kicsik az intézmények”.
Grezsa István kitért arra is: az ukrán–magyar viszony helyi és államközi szinten egyaránt jónak mondható. Érdekességként pedig megjegyezte: Kárpátalján ukránok ezrei tanulnak magyarul a hazánk által szervezett tanfolyamokon, illetve az iskolákban. – Arrafelé egyedülálló módon nagyobb az érdeklődés a magyar, mint az angol nyelv iránt – mutatott rá a kormánybiztos, majd hozzátette: a nemzetek közötti kapcsolat további javulását, egyszersmind a magyar öntudat megerősítését szolgálják a jövő évtől a nagyobb kárpátaljai városokban, valamint Kijevben és Lembergben megnyíló Magyar Házak is.