Hatályon kívül helyezésre és új elsőfokú bírósági eljárás lefolytatásának elrendelésére tett indítványt a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a moszkvai magyar Kereskedelmi Képviselet (Kerki) ügyében – értesült a Magyar Idők. A vádhatóság szerint hazánknak több milliárd forint kára keletkezett az épület eladásával kapcsolatban, amit a Gyurcsány-kormány idején Székely Árpád akkori nagykövet intézett, és ezzel hűtlen kezelést követett el. Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium akkori államtitkárát ugyanakkor hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, a társaság egykori értékesítési igazgatóját, továbbá két volt vezető munkatársát és egy beosztottjukat pedig – szintén az eredeti vádnak megfelelően – bűnpártolás és magánokirat-hamisítás miatt számoltatnák el. Úgy tudjuk, a Fővárosi Ítélőtábla nyilvános ülésen foglalkozhat a kérdéssel, amit legkorábban 2017 januárjában tarthatnak meg. Az azonban néhány hét csúszást okozhat, ha az ügy Budapest helyett Szegedre vagy Debrecenbe kerül.
Ez azért fordulhat elő, mert – mint arról lapunk beszámolt – az Országos Bírósági Hivatal elnöke harminc vidéki bírót rendelt ki 2017. december 31-ig a Fővárosi Ítélőtábla tehermentesítésére. Handó Tünde döntése azt jelenti, hogy egyes ügyeket a Fővárosi Ítélőtábla nevében a csongrádi vagy a hajdú-bihari megyeszékhelyen tárgyalhatnak.
A Kerki eladása miatt a Központi Nyomozó Főügyészség 2009. november 30-án különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával rendelt el nyomozást, majd 2013. május 7-én vádat emelt Székely Árpád és társai ellen. A Budapest Környéki Törvényszék 2015. november 25-én bűncselekmény hiányában valamennyiüket felmentette. Az ítélet szerint Székely Árpád nagykövet nem volt vagyonkezelő, márpedig hűtlen kezelést csak az követ el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okozott. A fellebbviteli főügyészség viszont úgy véli, a bíróság tévedett, hiszen a diplomata 2006. december 13-ától írásbeli felhatalmazással is rendelkezett erre vonatkozóan.
A vádhatóság azt is nehezményezi, hogy az elsőfokú eljárásban a törvényszék elmulasztotta tisztázni, mekkora kára származott az államnak az épület eladásából, de figyelmen kívül hagyta az Oroszországból jogsegélykérelem útján beszerzett adatokat is. Itt érdemes megemlíteni, hogy az adásvétel körülményeit a moszkvai rendőrség is vizsgálta. Mint megállapították, az épületet először a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air vette meg 511 millió rubelért (mai árfolyamon 2,4 milliárd forint), és hamarosan az orosz régiófejlesztési minisztériumnak adta tovább 3,5 milliárdért (mai árfolyamon 16,7 milliárd forint). A kereskedelmi képviselet ára tehát lényegesen magasabb lehetett annál, mint amennyiért Székely Árpád eladta. A vádlottak az elsőfokú eljárásban többek között azzal védekeztek, hogy a telek az orosz állam tulajdonában volt, ami lényegesen csökkentette a rajta álló épület értékét. Ráadásul – tették hozzá – Moszkvának vevőkijelölési joga volt. Ennek viszont ellentmond Veres János egykori pénzügyminiszter tanúvallomása. A politikus ugyanis arról számolt be, hogy az oroszoknak vétójoguk volt, de azt nem szabhatták meg, ki legyen a vevő.
Fekszi Mártát, Tátrai Miklóst és a többi vádlottat azzal az indokkal mentette fel a törvényszék, hogy nem követtek el bűnpártolást, mivel nem egyeztek meg a nagykövettel a nyomozás hátráltatásában. A főügyészség ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a bűncselekményt nem a rendőrségi eljárás elindítása után, hanem egy évvel korábban követték el. Akkor, amikor tudomást szereztek az épület eladásáról, de arról nem értesítették a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot (NVT). Sőt, közreműködtek egy látszateljárásban az NVT előtt, azért hogy az ügy előzményeit leplezzék.