Nem maradt következmények nélkül az a nagyszabású demonstráció, amit az év elején tartottak meg civil szervezetek azért, hogy újabb intézkedések szülessenek az állatkínzás ellen.
– A megmozdulás után az igazságügyi tárca egyeztetésre hívta az állatvédőket, a szakmai eszmecserébe mintegy húsz szerveződés kapcsolódott be – mondta a Magyar Idők kérdésére a minisztérium parlamenti államtitkára. Völner Pál közölte: az elmúlt hónapokban három, a civil szervezetek képviselőiből álló munkacsoport vizsgálta meg, miként lehet az oktatás, a hatósági munka javítása és a jogszabályok módosítása révén visszaszorítani idehaza az állatkínzást. Két szakmai csoport már befejezte az előkészítő munkát: a szabályozási kérdésekkel összefüggő javaslatokat Kajó Cecília és Némedi Edina, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány munkatársai adták át, az oktatással kapcsolatos észrevételeket pedig Kállay Rita, a Rex Kutyaotthon Alapítvány képviselője mutatta be a tárcának. Az elképzelések kialakításában az egyeztetési folyamat többi szervezete is részt vett. A harmadik munkacsoport a tervek szerint a közeljövőben teszi le a tárca asztalára javaslatait.
– A kormányzat teendői a három javaslatcsomag beérkezése után sokasodnak meg – mondta Völner Pál. Az igazságügyi tárca szakemberei az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőivel és az agrártárca hozzáértőivel közösen tekintik majd át a civil felvetéseket, megvizsgálva, mely pontok valósíthatóak meg, s mikor. A kormányzati elemzés már a jövő héten megindulhat, az esetleges jogszabályváltozásokról pedig a következő esztendő első felében születhet döntés. Akkor határozhatnak arról is, hogy az állatok felelős tartása, megfelelő gondozása hangsúlyosabb helyet kapjon-e például az iskolai tananyagban.
Völner Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy az állatok tartásának témaköre rendkívül szerteágazó. Számos szempont jöhet szóba, külön megítélés alá eshetnek a háziállatok, a vadak és a haszonállatok. – Ráadásul a kérdés társadalmi megítélése is folyamatosan változik – mutatott rá az államtitkár. Példaként a kutyák láncon tartását említette, amely évtizedekkel ezelőtt elfogadott megoldás volt, manapság viszont egyre többször figyelmeztetnek az állatvédők az ebek kikötésének hátrányos következményeire, adott esetben embertelen jellegére.
– A civil szervezetektől eddig beérkezett észrevételek alapján egyértelműnek tűnik, hogy nem a büntetések felől kell a problémát megközelíteni. A legfontosabbnak a nevelés, a társadalmi tudat formálása mutatkozik, ami leginkább úgy érhető el, hogy az iskolákban elmagyarázzák a fiatalabb generációk számára, milyen feladatokkal, teendőkkel és költségekkel jár együtt az állatok tartása, gondozása – mondta Völner Pál.
Az államtitkár úgy fogalmazott: már csak emiatt sem szakadhat meg a jövőben az egyeztetés a kormány és az állatvédő civilek között a kérdésben.