2017. április 24., hétfő, György napja
Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/trocsanyi-laszlo-tovabbra-sincs-egyetertes-az-europai-ugyeszseg-letrehozasanak-kerdeseben-1363699/

Trócsányi László: továbbra sincs egyetértés az európai ügyészség létrehozásának kérdésében

MTI
Továbbra sincs egyetértés az európai uniós tagállamok között az európai ügyészség létrehozásának kérdésében, az uniós állam- és kormányfők megerősített együttműködésről dönthetnek márciusban – mondta el az uniós igazságügy miniszterek pénteki máltai informális tanácskozásán tartózkodó Trócsányi László az MTI-nek telefonon. Az igazságügy-miniszter egy belga napilapban pénteken megjelent írásában az Emberi Jogok Európai Bíróságának céljait illetően párbeszédet szorgalmazott.

A miniszter elmondta: miután továbbra sincs egyhangú támogatottsága az európai ügyészség (EPPO) létrehozására irányuló kezdeményezésnek, a máltai tanácskozáson eldőlt, hogy az európai uniós állam- és kormányfők várhatóan márciusi ülésén megvitatják, hogy a tagállamok egy része közötti, úgynevezett megerősített együttműködés keretében létrejöjjön-e az új intézmény.

Trócsányi László hozzátette:

Svédország, Hollandia, Lengyelország és Magyarország jelezte, hogy a jelenlegi formájában nem támogatja az európai ügyészség létrehozásáról szóló jogszabály-tervezetet.

Több másik ország még nem döntött arról, hogy részt venne-e a megerősített együttműködésben, Nagy-Britannia, Dánia és Írország pedig jelenleg sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén.

A miniszter aláhúzta: Magyarország elkötelezett az Eurojust működésének fenntartása és erősítése mellett és aggályosnak tartja, hogy egy új intézmény felállítása a meglévő európai uniós bűnüldözési intézményeket, így az Eurojustot és az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF) gyengítené, noha ezek nagyon komoly eredményeket érnek el. Amennyiben európai ügyészséget szeretnének létrehozni, akkor az Eurojust szervezeti alapjain kell azt létrehozni – mondta Trócsányi László.

A miniszter hangsúlyozta:

Magyarország egyetért azzal, hogy az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ellen fel kell lépni, de ez az Eurojust feladatai között is szerepel. Magyarország elkötelezett a korrupció elleni harc mellett európai és nemzeti szinten egyaránt, ám az európai ügyészségről szóló kezdeményezést a jelenlegi formájában nem tudja támogatni

– mondta.

Nincs egyetértés a tagállamok között az esetleges ügyészségi hatáskörök szabályozásának kérdésében sem. Magyarország úgy gondolja, hogy egy európai ügyészség hatásköreinek szabályozásakor csak egyhangú döntés fogadható el, mások minősített többséggel is lehetségesnek tartják azt.

Az igazságügy-miniszterek tanácskozásának napirendjén szerepel a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés és a fizetésképtelenségi uniós irányelv is.

A miniszter elmondta, hogy a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés terén egyöntetű a támogatás a miniszterek részéről Magyarország támogatja a fizetésképtelenség szabályozásával kapcsolatos uniós irányelv tervezetét, amely a tagállami szabályozások közötti minimális közös szabályokat tartalmazza.

A tanácskozás margóján Észtország kezdeményezést tett a volt szocialista országok felé a kommunista rezsimek bűncselekményeit vizsgáló – nemzetközi szervezet megvalósítására. Észtország szeretné hamarosan megkezdeni az előkészítő munkálatokat szakértői szinten. Trócsányi László elmondta: felhívta a figyelmet arra, hogy Prágában központtal már megalakult az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja, de hangsúlyozta az is, hogy Magyarország elkötelezett a kommunista rezsimek bűncselekményeinek kivizsgálása mellett. „Ez történelmi kötelezettség is” – jelentette ki.

Nagyon fontos a téma megismertetése a fiatalokkal, ha pedig újabb bűncselekmények kerülnek napvilágra, azokat ki kell vizsgálni – fejtette ki. Az együttműködésbe Észtország a másik két balti államot (Litvániát és Lettországot), a visegrádi országokat (Magyarországot, Szlovákiát, Csehországot és Lengyelországot), valamint Bulgáriát és Romániát hívta meg.

Az egyre több bírálat miatt párbeszédre van szükség az EJEB hatásköréről

Trócsányi László A strasbourgi bíróság a bírálatok középpontjában című cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg az emberi jogi bíróság döntéseit sokan „csalhatatlan iránytűnek” tartják, addig mások erős hangvételű bírálatokat fogalmaznak meg vele szemben.

A miniszter többek között egy francia példát emelt ki, amelyben a bíróság azért marasztalta el Franciaországot, mert a francia hatóságok nem adtak engedélyt egy két férfiből álló házaspárnak, hogy egy béranya által megszült gyermeket örökbe fogadjanak. Párizs válaszában az emberi jogi bíróság reformját sürgette azt is kilátásba helyezve, ha a tagországok nem értenek egyet a reform ötletével, Franciaország megszünteti tagságát.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bíróság az emberi jogokat rögzítő Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt alapelvek alapján mond ítéletet országok felett. Határozatainak jelentősége, hogy azok jogi következményekkel járhatnak, de politikai jelentést is hordozhatnak egy országra nézve.

Trócsányi László szerint a bíróság olyan regionális testület, amely emberi jogi normákat akar meghatározni a hozzá tartozó 47 tagállam számára.

Némelyek véleménye szerint ahelyett, hogy feladatát betöltve minimális követelményeket határozna meg, általánosítani akarja az emberi jogokat úgy, hogy nem veszi figyelembe a szubszidiaritás elvét, sem az egyes országok történelmi és kulturális gyökereit.

Mivel különbség van egyes államok problémái között – terrorizmus vagy gazdasági válság -, a megoldások is változhatnak. Az egységesítés tehát korlátozást jelent

– szögezte le.

Az igazságügy-miniszter Bertrand Mathieu-t, a nemzetközi alkotmányjogi szövetség alelnökét idézte, aki szerint léteznek közös európai értékek, ugyanakkor a nemzeti gyökerek és demokratikus legitimáció nélküli bíróságnak nem lenne szabad megfeledkeznie az egyes országok saját értékeiről.

A miniszter példaként Magyarország esetét említette, amelyben

a strasbourgi bírák nem vették kellőképpen figyelembe a szimbólumok rendszerváltás előtti jelentését egy, a vörös csillag viselésével kapcsolatos eset vizsgálatakor.

A migráció esetében pedig a bíróság ítélkezési gyakorlata „úgy tűnik, nem tükrözi a valóságot, amellyel az egyes államok szembesülnek” – fogalmazott.

Aláhúzta ugyanakkor, „visszalépés lenne, ha nem ismernénk el a bíróság minimumkövetelményeit az emberi jogokra vonatkozóan”. A túlzott szabványosítás továbbra sem helyes, párbeszédre van szükség. Párbeszédre a tagállamok kormányai és a bíróság, illetve az Európa Tanács és az illetékes szervek között – írta.

„Csak a kölcsönösségen alapuló párbeszéd vezethet eredményre” – hangsúlyozta Trócsányi László.

Kiemelt

A Barcelona nyerte meg az El Clásicót

Spanyolországban minden tekintet az El Clásicóra szegeződött. Real Madrid és a Barcelona fordulatos csatát vívott, melyből a katalánok jöttek ki győztesen.

Poszt-trauma

Nagy Imre meggyalázóit védi az MSZP

Festékdobálók mellett.

Ismerős arc lépett ismét akcióba

Találós kérdés: ki ő?

Az új Index-góré a 444-góré Uj Péternél dolgozik

Egy kis ballib összefonódás.

TGM ámokfutásait talán már önmaga sem érti

A filozófus okfejtéseinek evolúciója.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!