– Miként lehetett a teljesen ismeretlen Tóth Bertalanból az MSZP frakcióvezetője?
– Ezzel az ismeretlen jelzővel azért vitatkoznék. 2002-ben lettem Pécsett önkormányzati képviselő, 2006-ban alpolgármesterré választottak, voltam bizottsági elnök, parlamenti képviselő, frakcióvezető-helyettes. Nyilván az ismertség tekintetében meg tudom érteni azt az álláspontot, hogy „ki az a Tóth Bertalan?”, de a politikai pályafutásom eléggé lépcsőzetes volt.
– Biztos erős emberek álltak, állnak ön mögött. A sajtóban Mesterházy Attila bizalmasaként is emlegetik…
– Szeretik kategorizálni, hogy ki kinek az embere. Erre azt tudom mondani, hogy elmúltam már 18 éves, csapatjátékos vagyok, de ettől függetlenül a magam ura.
– Hogy készül az MSZP az első parlamenti munkanapra?
– Az természetes, hogy a közéletet most az október 2-i népszavazás határozza meg, a pártokat, a közvéleményt és a médiát is ez a téma érdekli. Addig minden lehetséges alkalmat kihasználunk, hogy az álláspontunkat megismertessük ezzel kapcsolatban a parlamenti felszólalásokban és az előkészített törvény- vagy határozati javaslatokban.
– Konkrétumokat is tud említeni?
– Törvényjavaslatok tekintetében is az az álláspontunk, hogy a menekültválságot a népszavazás nem fogja megoldani, bármi lesz az eredménye. Amíg Szíriában, Líbiában, a Közel-Keleten konfliktusok és háborús helyzet van, onnan menekülnek az emberek, ezzel foglalkozni kell. De a kormányzat leginkább a propagandával van elfoglalva, a pénzt is inkább erre költik. Eközben azt látjuk, hogy a határon szolgáló rendőrök és katonák felkészítése, logisztikája megoldatlan. A mi törvényjavaslat-csomagunk arról szól, hogy ne egy összetákolt buszmegállóban vagy katonai sátorban kelljen tartózkodni az ott szolgálatot teljesítőknek, hanem legyenek olyan objektumok, ahol az ellátásuk biztosított.
– Az egyenruhások felkészítésével mi a problémájuk?
– Most például háromezer embert akarnak állományba helyezni egy rapid kiképzéssel, de nem látjuk azt, hogy akik már ott vannak, a határ mentén szolgálnak és nem erre kaptak kiképzést, velük mi történik. Sok hír szól arról, hogy irodistákat is kiküldtek a határra. Nekik milyen kiképzésük és felkészültségük van?
– Korábban a kerítésből is viccet csináltak. A Fidesz székházát vonták körbe dróthálóval. Az MSZP részéről azóta vegyes nyilatkozatok érkeztek a kerítésről, amit most erősítenek meg egy újabb vonallal. Önnek mi az álláspontja?
– Az én olvasatomban ez már a harmadik, mert van a gyoda, a kerítés és most egy újabb megépítéséről beszél Orbán Viktor. De már az eredeti kettőn is átjönnek. A mi javaslatunk pont arról szól, hogy a humán erőforrásra kellene koncentrálni és fejlett technikai eszközöket kellene bevetni, itt most hőkamerákra és érintésjelző berendezésekre gondolok, inkább erre kellene költeni.
– A szocialisták összevissza beszéltek az elmúlt időszakban a népszavazásról. Igen, nem, otthonmaradás, bojkott, nem bojkott, érvénytelen szavazat. Ennyire színes a párt vagy – ahogy egyik tagtársuk fogalmazott az Indexnek – ennyire hülyék?
– Azt látjuk, hogy Orbán Viktor erőt akar meríteni a népszavazásból, s a miniszterelnök javaslatai nem a közös európai megoldás felé mutatnak, hanem inkább szétfeszítik az uniót. Ezért mondjuk azt, hogy otthon kell maradni.
– Ugyanakkor ott van az igen szavazatra buzdító plakátjuk…
– Valóban, képileg ez szembeötlő, de ott van alatta egy másik mondat is, és ez a lényeg. Az álláspontunk az, hogy „maradj otthon”. De visszatérve arra, hogy színes-e a párt, azt tudom mondani: a szavazóink nem támogatják a Fidesz politikáját, de azt sem szeretnék, ha idegeneket telepítenének be az országba. A választók nem támogatják, hogy az Országgyűlés hozzájárulása nélkül külföldi állampolgárokat telepítsenek Magyarországra.
– Ön mit tesz október 2-án?
– Otthon maradok.
– Tagokat toboroznak a szavazatszámláló bizottságokba, ehhez a baloldali pártok segítségét kérik. Nincs elég aktivistájuk, akik ellátnák ezt a munkát?
– Nem erről van szó. Az a helyzet, hogy több ellenzéki párt azon a véleményen van, amit mi mondunk: ez a népszavazás Orbán Viktorról szól. A törvény viszont azt rögzíti, hogy csak a frakcióval rendelkező pártok delegálhatnak tagokat a szavazatszámláló bizottságokba. Mi arra adunk lehetőséget, hogy akik velünk egyetértenek, azokkal közösen ellenőrizzük a népszavazás tisztaságát.
– Reagáltak már a többiek?
– Igen, a legtöbben válaszoltak és részt vesznek a munkában.
– A Demokratikus Koalíció is?
– Igen, ők is.
– Ha már a DK-nál járunk, hogy értékeli Kerék-Bárczy Szabolcs szavait, aki megosztotta országgal-világgal, hogy a Gyurcsány-párt önöket darálná le elsőként?
– Mi a Fideszt szeretnénk legyőzni, és nagyon bízom abban, hogy ebben lesznek partnereink.
– De mit kezdenek a Gyurcsány-jelenséggel?
– Nem tartom szerencsésnek, ha egymással vagyunk elfoglalva, szerintem egy közös célunknak kell lennie: ezt a kormányt leváltani.
– A közvélemény-kutatások nem abba az irányba mutatnak, hogy ez önöknek sikerülhet.
– Hiszek a kutatásokban, elemzésekben, de nem csak a pártválasztás terén. Azt is figyelem, mit gondolnak a választók bizonyos ügyekben. Kiolvasható,: a kormányt a többség nem támogatja és ott van mozgásterünk, de ehhez valós alternatívát kell adni. Javaslatainkban azt kell bemutatni, hogy kellene működnie az egészségügynek, az oktatásnak, hogy lehet felszámolni a szegénységet és véget vetni a korrupciónak.
– Folyamatosan korrupciót emlegetnek. Nem gondolja, hogy ez hiteltelen az önök szájából? Sorolhatnánk az ügyeiket…
– Ha visszatekintünk a parlament 2009-es törvényalkotására, akkor szabályoztuk az átláthatóságot, korlátoztuk a lobbitevékenységet, s szabályoztuk az összeférhetetlenséget is, de a Fidesz ezeket eltörölte. Ugyanakkor az MSZP kormányzati idejében felvetődött ügyek mindegyikében nyomozás indult, vádat emelt az ügyészség, nagyrészt felmentette a bíróság a vádlottakat, de volt eljárás, amelyben az igazságszolgáltatás tette a dolgát. Most ilyenről nincs szó, itt van az asztalomon az MNB-ügyben tett feljelentésem, amelyben már a nyomozást is elutasították.
– Még maradnék Gyurcsány Ferencnél, aki hatalmas adósságot hagyott önökre. Hány ingatlant adnak el és mi lesz a vidéki szervezetekkel? Lesz fénymásolójuk és hozzá papír?
– Most nagyon fog haragudni rám, de nem hatalmaztak fel arra, hogy a párt pénzügyeiről beszéljek. Annyit mondhatok, ha sikeresek lesznek az ingatlaneladások, akkor a párt helyzete is jobb lesz, valamint megerősíthetem, a vidéki alapszervezeteink anyagi helyzete rendezett.