A múlt heti kormánydöntéssel véglegessé vált a Liget Budapest projektszerkezete és a beruházás 200 milliárd forintos költségvetése. – Úgy tűnik, a Városliget – tervezőasztalon legalábbis – elnyerte végső formáját – nyilatkozta Baán László miniszteri biztos. Hozzátette: a kormány több tervezett elemet visszavont, míg másokat bevett a projektbe, ami így összességében bővült. Az Országgyűlés kulturális bizottságának tegnapi ülésén a projekt felelőse közölte: két „kockaépület” a Dózsa György út mentén végül mégsem épül meg. A fotó- és az építészeti múzeum tervét nem törölték, de az már biztos, hogy nem a Városliget szélén, a Dózsa György út mentén épülnek fel. Baán László cáfolta azokat híreszteléseket, hogy a két épület azért került ki a Liget projektből, mert a tervek nem nyerték el Orbán Viktor és L. Simon László tetszését, sorsuk nem személyes döntésen múlt. A legtöbb szakmai kritika ugyanis az egykori Felvonulási térre szánt épületek tervét illette.
A kormánybiztos összegzése szerint a végső verzió alapján az eredetileg tervezettnél kevesebb múzeum és több más intézmény építése valósul meg. A végső verzió szerint az eredeti formában visszaépítik a háború után, 1952-ben lebontott, egykori Városligeti Színházat. A projekt részeként megújulnak a meglévő épületek, intézmények: a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Vajdahunyad vára, az Olof Palme Ház, bővítik az állatkertet, az eredeti tervek alapján újjáépül a háború után visszabontott, kupolás Közlekedési Múzeum – 67 méteres tornyával ez lesz a legmagasabb épület. Felépül a PeCsa helyén az új Nemzeti Galéria, illetve a Hungexpo épület helyén a Magyar Zene Háza. A kormány döntése értelmében a Kossuth térről, a Kúria egykori és jövőbeni épületéből elköltöző Néprajzi Múzeum az Ötvenhatosok terén a korábbi elképzelésekhez képest új helyre kerül; az épületre ismét meghívásos pályázatot írnak ki. Baán László közölte: a lerombolt Regnum Marianum templom helyén emlékhely lesz, az ’56-os emlékművet pedig nem érinti majd a projekt.
A miniszteri biztos újfent leszögezte, mindegyik beruházás egy meglévő, elavult épület, vagy leburkolt terület helyén valósul meg. Jelenleg a liget területének 35 százalékán utak, parkolók, betonfelületek vannak, ez az arány a beruházás 2019-es átadására a zöldfelületek javára csökkenni fog. Megújítják és kibővítik a park teljes faállományát, a zöldterület bővítése miatt megszűnő felszíni parkolókat pedig négy mélygarázs váltja ki. Ami a költségeket illeti, a miniszteri biztos hangsúlyozta: a beruházás nem von el forrást a kulturális büdzséből, ráadásul számításaik szerint az évente 300 ezerrel több turista révén 15 éven belül megtérül az állam számára. Néhány hete felmerült, hogy alternatív javaslatként a Nyugati pályaudvar mögötti MÁV-területet és a hamvába holt kormányzati negyed kopár, romos ingatlanjait is bevonnák a projektbe, de ez hamar lekerült a napirendről. A terézvárosi „rozsdaövezet” egy másik fejlesztés részeként újulhat meg.
A nemzetközi brand már épül
A Liget Budapest projekt keretében felújítják a Szépművészeti Múzeumot, amely emiatt februárban három évre bezárt. A gyűjtemény javából állandó kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában, de a kényszerű szünetet a múzeum külföldi márkaépítésre is kihasználja. Először Milánóban látható kiállítás a múzeum kincseiből. Többek között Raffaello Esterházy Madonnáját, Tintoretto korai képeit, Lucas Cranach és Egon Schiele remekműveit is megtekinthetik a látogatók a több évszázad alkotásait felölelő vándorkiállításon.