– Válság a déli határnál, válság a keleti határnál. Nem a legjobb helyzetben lesz honvédelmi miniszter.
– Ez így igaz. Az életem során azonban számos olyan helyzettel találkoztam, amikor egy krízishelyzetben kellett bekapcsolódni a munkába, segítenem kellett. Az is érdekes, hogy az életemet végigkíséri a biztonság iránti igény. Ez abból is adódhat, hogy gyermekkorom óta kungfuzom, és a tanulmányaimat, az eddigi munkám nagy részét a biztonságpolitika iránti érdeklődés hatotta át. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen a PhD értekezésemet is az országvédelemről, a mozgósításról és a válsághelyzetek kezeléséről írtam.
– A legutóbbi hírek szerint pénteken 3800 katona tevékenykedett a déli határon. Mi a feladata ezeknek a katonáknak? A kerítést építik, vagy már készülniük kell a válsághelyzet kihirdetése utáni beavatkozásra?
– Mindkettő. Az első és legfontosabb feladat, hogy felgyorsítsuk a műszaki határzár kiépítését. A miniszterelnök úr elvárása ezzel kapcsolatban az volt, hogy határozott döntéseket hozzunk. Csak néhány napja vagyok miniszter, de a vezérkari főnök úrral több ízben, naponta többször is tárgyaltam erről. Ennek eredményeként péntekre 3800 főre növeltük a katonák létszámát a határon, a hét végére pedig már 4300 katonánk lesz a térségben. Egy ilyen válsághelyzetben, amikor a migrációs nyomásnak beláthatatlan következményei lehetnek, fel kell sorakoznunk a rendőrség mellé, és egy szorosabb együttműködésben el kell érnünk, hogy jelentősen növeljük a magyar emberek biztonságát.
– Orbán Viktor miniszterelnök elvárása az, hogy október végére kész legyen a határzár. Elkészül addigra?
– Az eredeti célkitűzés valóban október vége, november eleje volt. Úgy látom, hogy a létszám növelésével a helyzet jelentősen javulni fog. Ez azonban nem elég, szükség van eszközökre is. A munkamegosztás szerint a büntetés-végrehajtás emberei gyártják és verik le a cölöpöket, a honvédség katonái pedig a drótokat helyezik el. A helyszínre kell telepíteni cölöpleverő gépeket, a vezérkari főnöktől pedig kértem, hogy az időjárásra való tekintettel a katonáink legyenek készenlétben és vigyenek a helyszínre lánctalpas eszközöket is. Az elmúlt napokban tehát fontos lépéseket tettünk annak érdekében, hogy ne legyen ember- és eszközhiány. Nagy próbatétel a munka elvégzése a határidőre, de úgy érzem, hogy ez menni fog.
– Keddtől ugyanakkor egy új jogi helyzet állhat elő, bevezethetik a válsághelyzetet, és több ezer migráns megfékezésében kell segíteni. Felkészültek erre a katonák?
– A kerítésépítés mellett természetesen folyik a katonák felkészítése arra a helyzetre, ha a parlament elfogadja a válsághelyzet kihirdetéséről szóló javaslatot. Elrendeltük ennek érdekében a Határozott Fellépés 2015 hadgyakorlatot. Arra készülünk, hogy alapesetben a rendőrség intézkedik, a katona pedig biztosítja a rendőrök munkáját. Bízom benne, hogy az egyéb lépések is hatékonyak lehetnek a probléma kezelésében. Például az ügyintézési pontok kialakítása, ahol gyorsított eljárással megadjuk a lehetőséget a menekülteknek, hogy belépjenek a határon, de az illegális bevándorlást lefékezzük.
– A migrációval nyilván rossz szándékú emberek, akár terroristák is bejöhetnek hozzánk a határon.
– Ez így igaz. Ma senki sem tudja megmondani pontosan, hogy hány potenciális vagy jövendőbeli terrorista jutott be a migrációs hullámmal az Európai Unióba, miközben Magyarország megfeszül, hogy fellépjen ezzel szemben. Regisztráció nélkül ezért sem lehet beengedni az Európai Unióba senkit. A regisztráció ugyanis széles körű ellenőrzést is jelent a nemzetközi bűnüldöző és terrorelhárító szervezetekkel. Az intézkedéseinkkel tehát nemcsak Magyarország, hanem egész Európa biztonságát szolgáljuk.
– Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján nem érzi úgy, hogy ez meghaladja Magyarország erejét?
– Az igaz, hogy a migráció kezelésében Magyarország eddig is erőn felül teljesített. Orbán Viktor ugyanakkor időben jelezte ezt a súlyos problémát itthon és az Európai Unióban is. Emlékezzünk vissza, hogy az ellenzék akkoriban miként bagatellizálta el a helyzetet! Az is világos ma már, hogy az unió is igen lassan és rosszul reagált a bevándorlásra, miközben Magyarország mindent megtett, amit csak tudott az európai jog betartása érdekében.
– Az ország mégis gyakorlatilag átjáróházzá vált. Nem értékeltük alul a probléma súlyát, nem kellett volna előbb és jobban felkészülni? Ha ilyen mértékű és ilyen agresszív áradatra számítottunk volna, akkor lehet, hogy előbb elkezdjük építeni a kerítést.
– Ez a helyzet rendkívül gyorsan alakult ki, és valóban kevés idő volt a felkészülésre. A legújabb korban ilyen mértékű népvándorlás még nem volt. Az is nehezítette a helyzetet, hogy sokáig egy közös európai megoldásra vártunk. Hónapok teltek el sajnos azzal, hogy az Európai Unió ezt kereste, majd kitalálta a kvóták rendszerét, ami egy nonszensz. Amikor nem tudjuk, hogy pontosan hány millió ember érkezik Európába, amikor az erről szóló információk szinte naponta változnak, akkor miként lehet létszám szerint elosztani a tagállamok között a bevándorlókat? Magyarország ennek ellenére elsőként lépett, jelezte a probléma nagyságát, és mi voltunk azok, akik először felhívtuk a figyelmet a harmadik, biztonságos országok szerepére. Vagyis azokra az országokra, ahonnan már nincs okuk továbbmenni azoknak a migránsoknak, akik valóban politikai menekültek és nem gazdasági bevándorlók. Magyarország ugyanakkor nemcsak elsőként mutatott rá ezekre a gondokra, hanem a schengeni határokat is védi, és mindent megtesz a migráció kezelése érdekében.
– Lesznek megfelelő eszközeink a határ védelmére? A jelenlegi drótkerítésen egy hálózsák segítségével vígan átjutnak a migránsok.
– A jelenlegi kerítés csak a biztonsági határzár első vonala. Mellette épül egy erősebb, három méter magas kerítés is. Ez egy hatalmas, megfeszített munka, le a kalappal a rendőrök és a katonák előtt, akik ezt eddig is végezték. Amikor ezzel elkészülnek, biztosítani kell majd a határzár élőerős védelmét is, magyarul járőrözni kell a kerítés mentén. Egyrészt jogkövető magatartásra kell bírni az illegális bevándorlókat, másrészt hatékonyabban kell fellépni az embercsempészbandák ellen.
– Ha jól tudom, mintegy nyolcezer fős legénységi állomány vethető be jelenleg, miközben a honvédségnek vannak más feladatai is. Lesz ehhez elegendő ember?
– A Magyar Honvédség állománya 25 ezer fő, pontosan nem tudjuk még megmondani, hogy ebből összesen mekkora létszámot lehet bevetni a határnál, de szerintem meg lehet oldani, hogy legyen ott elég ember. Meg kell vizsgálni, és ha lehet, ki kell aknázni a tartalékos rendszerben rejlő erőforrásokat is. Reményeink szerint a feladatba be tudunk majd vonni önkéntes tartalékosokat. A technikai határzár mellett tehát élőerős védelem is lesz, miközben létrejön a megfelelő fellépéshez szükséges jogi környezet is.
– Fegyvert milyen esetben használhatnak a katonák, ha kihirdetik a válsághelyzetet?
– Csak a saját életük, illetve a társaik, valamint a velük együttműködő rendőrök életének védelmében. Azt ugyanakkor mindenkinek be kell látni, hogy a katonáknak ilyen helyzetben nem a laktanyákban kell ülniük, hanem segíteniük kell.
– Hende Csaba azért mondott le, mert nem tudta, nem akarta végrehajtani ezeket a feladatokat?
– Ezt Hende Csabától kell megkérdezni, nem is hiszem, hogy az én dolgom lenne erről beszélni.
– Mégis, hogyan értékeli az elődje munkáját?
– Igen nehéz körülmények között vette át a tárca vezetését. Sokáig alulfinanszírozott volt a honvédség, nem volt illetményemelés és alig volt tartalékos katonánk. Ennek ellenére fenn tudta tartani a Magyar Honvédség működőképességét, nemrég elindult az illetményemelés, komoly előrelépés van a tartalékos rendszerben is. Ezek elismerésre méltó eredmények.
– Az illetményemelés valóban fontos lépés, hiszen erre nem nagyon volt példa az első Orbán-kormány óta. Az viszont bérfeszültséget okozott, hogy a katonák ezt differenciáltan kapták meg. A honvédség létszámának csökkenését, a szakemberek elvándorlását ezzel egyelőre nem sikerült megállítani.
– A hivatásos és a szerződéses állományban is nagy a fluktuáció. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy az új életpálya és a fokozatos illetményemelés révén is nagyobb megbecsülésben részesülnek a katonák. Ezt a megbecsülést csak fokozza, hogy ebben a migrációs válsághelyzetben a Magyar Honvédség ismét meg tudja mutatni, hogy nagy szükség van rá, akár az árvíz- vagy a vörösiszap-katasztrófa idején. A presztízs növekedésével azt is elérhetjük, hogy vonzóbbá tesszük ezt a pályát a fiatalok számára.
– A katonai hivatás presztízsének növekedésével újabb illetményemelésre is lesz lehetőség? Azokra a tisztekre gondolok például, akik most csak kisebb arányban részesültek ebből.
– Azokban az országokban, ahol a katonaságnak magasabb a presztízse, valóban jobban megfizetik a katonákat és olyan kedvezményekben is részesülnek, amelyeket egy jóléti állam még hozzá tud tenni a jövedelmükhöz. Az Egyesült Államokban a Nemzeti Gárda önkéntesei például nagyon komoly állami kedvezményben részesülnek. Nem beszélve a hivatásos állományról.
– Az Egyesült Államokhoz hasonlítva minden hivatás megbecsülésében le vagyunk maradva.
– Nem kell olyan messzire menni. Lengyelországban szintén nagyon magas a presztízse a katonaságnak. A társadalmi kapcsolatok terén is van tennivaló, meg kell nyitni a laktanyákat a magyar fiatalok előtt. Nagyobb gyakorisággal kell eljutnunk az iskolákba és nyílt napokat tartanunk. Ha az ország gazdasági helyzete ezt engedi, anyagilag is jobban meg lehet becsülni a katonákat.
– Egyes hírek szerint a tisztek, tiszthelyettesek, műszaki szakemberek alacsony fizetésének, és elvándorlásának köszönhetőek a sorozatos repülőgép-balesetek is a honvédségnél. Egyetért ezekkel az állításokkal? Valóban rendszerhibáról van szó?
– Nem bocsátkoznék most kategorikus kijelentésekbe ebben a kérdésben, hiszen néhány nappal ezelőtt még azt sem tudtam, hogy felkérnek majd a miniszterségre. Meg fogom nézni az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, jelentéseket. Ezek után lehet levonni a következtetéseket.
– Ez azért is fontos, mert egy komoly légi mentési és szárazföldi hadgyakorlat is folyik Magyarországon. Ehhez pedig amerikai páncélos járművek, F–15-ös vadászgépek és egy AWACS felderítő repülőgép is érkezett hazánkba. Lesz erre hazai kapacitás, elég katona a határvédelmi feladatok mellett?
– A magyar katonák felkészültek a hadgyakorlatokra, amelyekre szükség van, mert folyamatosan rendelkezésre kell állniuk. Azt is gyakoroljuk ilyenkor, hogyan lehet együtt dolgozni a több nemzetiségű alakulatoknak. A hadgyakorlatok nemcsak erődemonstrációk, bizonyíthatjuk velük a felkészültségünket, hadra foghatóságunkat is.
– Nem az a céljuk ezeknek a nagyszabású gyakorlatoknak, hogy állandó jelleggel az ukrán határ közelében állomásoztassák az amerikai haditechnikát? Magyarországon nem lesz amerikai támaszpont, ahol modern katonai eszközök állomásoznak majd?
– Erről egyelőre nincsenek információim, hiszen ebben a tervezésben nem vettem részt. Azt leszögezhetem, hogy fontosnak tartom Magyarország NATO-tagságát és minden ezzel kapcsolatos szerepvállalását. A szomszédunkban zajló konfliktusok persze mindig érzékenyen érintik a honvédséget is. A célunk természetesen az, hogy a határainkon túl béke legyen.
– Ha már említette a NATO-tagsággal kapcsolatos szerepvállalásunkat, nem kellene hazahívni a katonáinkat Afganisztánból? Nem kerül komoly veszélybe a biztonságuk, ha Magyarországról olyan álhírek terjednek el, hogy ütik-verik az afgán menekülteket a határunkon?
– Azért fontos a tájékoztatás nemzetközi szinten is, hogy tudják, nálunk minden menekült rendes ellátásban részesül. Fontos az is, hogy tegyünk lépéseket a helyben maradás érdekében, vagyis azért, hogy ne induljanak el a migránsok Európa felé. Ebben az EU-nak és az ENSZ-nek is segítséget kell nyújtania. Nem mindegy, milyen hírek jutnak el a tömegtájékoztatás révén Afganisztánba, ennek valóban van biztonsági kockázata. Korábban már született döntés arról, milyen ütemben hívják vissza az afganisztáni erőket. A legfontosabb, hogy fölösleges kockázatnak ne tegyük ki a katonáinkat. Meg fogjuk vizsgálni, szükség van-e a szövetségeseinkkel egyeztetve az afganisztáni misszió átalakítására, áttelepítésére vagy a létszámunk csökkentésére, adott esetben a katonáink visszahívására.
– Lesz nemzeti helikopterflottánk?
– Évtizedek óta jogos igény a katonai helikopterképesség megújítása. Úgy tudom, hogy a kormány biztosítja erre a fedezetet. A részletekről azonban még tájékozódnom kell.
– Tervez átalakítást a minisztériumban?
– Első lépésben jelentést kértem a tárca felső vezetőitől. Látnom kell, hogy ki mit tett, hogyan dolgozott az előző időszakban és milyen céljai, tervei vannak. Erről szeretném tájékoztatni a miniszterelnököt is. Személyi kérdésekben csak ezután lehet dönteni.
– Ön szerint milyen elvárásoknak kell megfelelniük azoknak az embereknek, akik a honvédelemben dolgoznak?
– Vannak a társadalomban megbecsült hivatások, például az orvosé, akihez akkor fordulunk, amikor egészségügyi segítségre szorulunk, vagy a pedagógusé, akire rábízzuk a gyermekeink tanítását, nevelését. Ilyen hivatás a honvédelemben és a rendvédelemben szolgálóké is, akik a biztonságunkért felelnek. Ehhez a bizalomhoz azonban fel is kell nőni. A próbatételek lehetőséget adnak arra, hogy megmutassuk: tudásunk legjavát adva garantáljuk az emberek biztonságát, szolgáljuk a hazát.