Az emberi erőforrások minisztere példaként említette: az építkezések között szerepel a Liget Budapest projekthez kötődő múzeumnegyed megvalósítása, a Múzeumkert, az operaház műhely- és raktárházaként működő Eiffel-csarnok és az Iparművészeti Múzeum megújítása is.
A reformáció emlékévéről szólva a tárcavezető kiemelte: ma a magyarok a nyugat-európai népekhez képest jobban őrzik azokat a kulturális értékeket, amelyek naggyá tették a kontinenst. Eltolódott a kulturális tengely Európában, a migráció példája is rámutat arra, hogy Magyarország szorosabban ragaszkodik a kontinens kereszténységben gyökerező kulturális-történelmi örökségéhez.
Balog Zoltán hangsúlyozta: az elmúlt év legfontosabb kihívása volt, hogy miként lehet összekapcsolni a kultúrát a közneveléssel. – Magyarország kiválóan teljesít a magas kultúrában, de arról kevesebb szó esik, hogy a kultúra miként szervesül a felnövekvő nemzedékek életében, az iskolában és a családokban – hívta fel rá a figyelmet.
Emlékeztetett: 2016-ban az UNESCO szellemi világörökségének részévé vált a Kodály-módszer. Ez komoly siker, amely viszont felveti a kérdést, hogy miközben a világ ily módon ismeri el a módszert, mi magunk hogyan állunk az iskolákban a zenekultúrával és énektanítással. – Bizony itt súlyos feladataink vannak – fogalmazott a miniszter, megjegyezve, hogy erre a célra hívták életre a Mindennapos Éneklés Bizottságát. Szerinte a fiatalok sikerességéhez szükséges természettudományos tudás és versenyképesség nagyban összefügg azzal, milyen humán műveltséget kapnak.
A miniszter kitért arra is: az ’56-os emlékév keretében mintegy ezer rendezvényt támogattak, csak Budapesten háromszázra tehető az eddigi ’56-os tematikájú programok száma. Balog Zoltán úgy fogalmazott: ilyen széles társadalmi rétegeket még soha nem ért el a forradalomra emlékezés.