Csökkenhet a fegyintézetek zsúfoltsága az új büntetőeljárási törvény elfogadása esetén, az Igazságügyi Minisztérium által közreadott tervezet ugyanis a mostaninál szélesebb körben tenné lehetővé az óvadék alkalmazását. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kérdésünkre elárulta: 2016 júniusának közepén a börtönök kihasználtsága 132 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy 18 182 embert tartottak fogva. Közülük 3788-an kényszerintézkedés hatálya alatt álltak, azaz a bíróság által elrendelt előzetes letartóztatásukat töltötték a rácsok mögött. Számuk az összlétszámnak több mint ötöde, 20,8 százaléka – emelte ki a BVOP.
Habár az óvadékrendszert jobbára az amerikai filmekből ismerjük, 2003 óta hazánkban is lehetőség van az alkalmazására. A bíróságok viszont csak a legritkább esetben fogadják el a benyújtott kérelmeket: az elmúlt 13 év nagyjából 2000 próbálkozásából nem egészen ezer esetben állapították meg a biztosíték összegét. Így érthető, hogy a kísérletek egyre ritkábbá váltak, a 2004-es 459-cel szemben tavaly már pusztán 47 óvadékos ügyet regisztráltak a járás- és táblabíróságokon, illetve a közbülső törvényszékeken – derült ki az Országos Bírósági Hivatal rendelkezésünkre bocsátott statisztikájából.
– A hatályos törvény alapján az óvadék a bíróság által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja. Ha tartani lehet a bűnismétléstől, a bizonyítékok megsemmisítésétől vagy a tanúk befolyásolásától, illetve a terhelt korábban megszökött, akkor az óvadék alkalmazása kizárt – közölte lapunkkal Jánó Christopher ügyvéd. Mint mondta, tapasztalatai szerint a bírók jelentős része ódzkodik az újításoktól – Az elektronikus nyomkövetőt sem szívesen használják, inkább biztosra mennek, és az előzetes letartóztatás elrendelése mellett döntenek, holott ez a legszigorúbb kényszerintézkedés, s éppen ezért csak a legvégső esetben kellene alkalmazni – mutatott rá az ügyvéd.
Az új büntetőeljárási törvény tervezete szakítana ezzel a merevséggel, ezért kimondja, hogy az óvadék célja nemcsak a terhelt eljárási cselekményeken való jelenlététének biztosítása, hanem a bizonyítás meghiúsításának, megnehezítésének vagy veszélyeztetésének; a terhelt által megkísérelt vagy előkészített bűncselekmény véghezvitelének; vagy a gyanúsított által szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása. Emellett a biztosíték tárgyát is szélesebb körben határozza meg, hiszen az a jövőben nemcsak pénz, hanem értékpapír és forgalomképes ingatlan is lehetne.