A Belügyminisztérium arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tavaly 72,2 millió, az idén pedig augusztus 31-ig már 15,2 millió forintot fizetett ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak a menekültek ellátásáért.
Az egészségbiztosító tavaly nyáron tett közzé honlapján egy eligazítást a menekültek egészségügyi ellátásáról, miután több sajtóhír is arról szólt, hogy a kórházak és az orvosok sem tudják, hogyan kezeljék a problémát. Az OEP iránymutatása szerint a migránsok egészségügyi ellátásra való jogosultsága attól függ, hogy a Magyarországra érkező menekült, menedékes és oltalmazott státust igénylő emberek a menekültügyi eljárás melyik szakaszában vannak.
A járványok megelőzésén túl a mentés és a sürgősségi ellátás státustól függetlenül minden Magyarországon tartózkodónak jár, előzetes igazolások nélkül is. A felmerült költségek megtérülése ezekben az esetekben is kétséges. Ha a számlát nem sikerül kifizettetni, akkor az ellátás díját a központi költségvetés állja az Egészségbiztosítási Alapon keresztül.
Az, aki benyújtotta menedékkérelmét, de még nem bírálták el, már háziorvosi ellátásra is jogosult.
Az ellátás díját ilyenkor is a menekültügyi hatóság fizeti. Az pedig, akit elismernek menekültként vagy oltalmazottként, egy évig még úgy kap ellátást, mint az elbírálás ideje alatt. Egy év elteltével pedig aki Magyarországon marad, arra az általános szabályok vonatkoznak, azaz – jobb esetben – a munkaviszonya alapján jár neki az ellátás.
Magyarországon menekültügyi őrzött befogadóközpont Békéscsabán, Nyírbátorban és Kiskunhalason működik.