A humántárca nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerint az utóbbi időben az a sajnálatos kép alakulhatott ki a közvéleményben, hogy pár tucat, Soros Györgyhöz köthető szervezet reprezentálja a civil szférát, ezt sugallja a sajtó egy része is, miközben a kormányt civilellenességgel vádolják.
– A valóság viszont ezzel szöges ellentétben áll: 2010 óta folyamatosan nőtt – összegszerűen 140-ről 202 milliárd forintra – a civil szervezetek éves támogatása – mutatott rá a politikus, megjegyezve, hogy a Nemzeti Együttműködési Alaphoz benyújtott pályázatokról hamarosan döntés születik. – Abban, hogy a külföldi érdekeket kiszolgáló szervezetekkel szemben a valódi, értékteremtő munkát végző civileket a szélesebb közvélemény is megismerhesse, a Civil Információs Centrumoknak is szerepük lehet – fűzte hozzá a helyettes államtitkár.
Fülöp Attila kiemelte azt is, hogy csökkentek a civil szervezetekre nehezedő adminisztrációs terhek, egyszerűsödött a nyilvántartásba vétel és a változások bejegyzése a bíróságokon. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy akik adójuk 1+1 százalékos felajánlásával támogatni akarják valamelyik egyesületet, alapítványt és egyházat, ha adóbevallásukat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készíti, külön nyilatkozatban kell megjelölniük a kedvezményezetteket.
Az ellenzék mellett Brüsszelből is rendszeresen érik támadások a magyar kormányt. Két napja például az Európai Unió jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa beszélt arról, hogy Magyarországon próbálkozást lát a civil társadalom erejének és befolyásának csökkentésére. Vera Jourova arról is beszélt, hogy a szabad választás nem garancia egy ország liberális fejlődésére, azok néha illiberális kormányzati rendszereket is hatalomra juttatnak.
– A kormány társadalomképében kiemelt helyük van az aktív polgároknak, ezért is nőtt a civil szervezetek támogatása az elmúlt években – ezekkel a szavakkal reagált a kritikákra az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence ugyanakkor azt is leszögezte: a valódi civil szervezetekre gondol, arra a több tízezer egyesületre és alapítványra, amelyek közösségi célokat szolgálnak, nem pedig a körülbelül hatvan politikailag motivált, adott esetben külföldi érdekeket kiszolgáló csoportra.
– A Civil Információs Centrumok létrehozásával régiónként pályázati úton kiválasztottunk egy-egy szervezetet, amelyek ugyanúgy egyesületi formában működnek, és ezért ugyanazokkal a feladatokkal, problémákkal, kihívásokkal szembesülnek, mint a többiek. Ettől válnak hitelessé. Nem azt a hivatalszagú, paternalista módot választottuk ki, hogy minden kormányhivatalba kinevezünk egy ügyintézőt, aki időről időre behívja a szervezeteket – mutatott rá az államtitkár. Hozzátette: a rendszer bevált. A centrumok a pályázati lehetőségektől, a munkaügyi kérdéseken át a könyvelésig mindenben segítséget tudnak nyújtani, emellett folyamatosan információval látják el a hozzájuk fordulókat, hogy azok – például egy hagyományőrző kör vagy sportegylet – inkább az eredetileg vállalt céljaikra koncentrálhassanak.