– Az idén felgyorsult és több területen az emberek számára is érzékelhetővé vált az államigazgatás, a közigazgatás átalakítása. Milyen megfontolásokon alapulnak és mik a céljai a változásoknak?
– A folyamat 2010-ben, a második Orbán-kormány megalakulása után kezdődött el. Abból a felismerésből indult ki, hogy az állam és az állampolgárok közötti bizalmi viszony teljesen megrendült, ennek visszaszerzése, illetve megerősítése pedig rendkívül fontos. Nem mindegy, hogy ügyeink intézése során milyen módon találkozunk az állammal, hiszen ez is meghatározza a róla alkotott képet. Szervezeti átalakítást hajtottunk végre, létrejöttek a fővárosi és megyei kormányhivatalok. A korábbi szocialista elképzelésekkel szemben, amely a regionalizációt tűzte zászlajára, mi inkább a decentralizáció, a megyei szintű közigazgatás megerősítése irányába indultunk el.
– Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Létrejöttek 2013-tól a járási hivatalok. Ma összesen 197 kerületi és járási hivatal működik az országban. A járási hivatalok, a kormányablakok és az ügysegédek által közelebb vittük az állampolgárokhoz a közigazgatási szolgáltatásokat. Ma közel ezer ügysegéd járja a falvakat, akik az állammal kapcsolatos elsődleges ügyintézésben segíthetnek az állampolgároknak. Ehhez szükséges az informatikai rendszer jelentős fejlesztése, hiszen a jövő az elektronizált ügyintézésé. Fontos lépés volt a kormányablakok kialakítása, amely olyan ügyfélszolgálatot eredményezett, ahol megvalósulhat az a cél, hogy ne az ember utazzon, hanem az irat, a párhuzamos ügyintézés felszámolásával. A kezdeti harminchoz képest ma már több mint ötszáz, januártól pedig immár hatszáz ügytípust lehet majd intézni a kormányablakokban – ezek száma most az év végéig már 240, jövőre pedig mintegy 270 lesz.
– Januártól hatályba lépnek az állami bürokráciacsökkentést célzó változások is. Melyek a legfontosabb újítások?
– Ennek első üteme lezajlott, az volt a célunk, hogy a közigazgatás egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb legyen. Összesen 110 törvényt módosítottunk, amelyek négy területet érintenek: az általános eljárási szabályok egyszerűsítését, az engedélyhez kötött tevékenységek körét, az ügyintézési határidők csökkentését, illetve az anyagi jogszabályok egyszerűsítését. Az egyik leglényegesebb, nagy vitát kiváltó változás az úgynevezett függő hatályú döntés bevezetése volt. Ennek köszönhetően a hatósági eljárások jelentős részét két hónapon belül be kell fejezni. Ez egy objektív határidő, néhány speciális eljárást kivéve hatvan napon belül, ahol pedig minden adat rendelkezésre áll, ott nyolc napon belül le kell zárni az ügyeket. Ha a hatóság túllépi a két hónapos határidőt, az eljárási díj visszajár. A hatósági eljárásokat kizárólag indokolt esetben függeszthetik fel. Csökkennek az ügyintézési határidők is, például nem lehet majd meghosszabbítani a hatósági eljárás esetén. Legalább ilyen fontos változás, hogy másodfokú hatóság nem utasíthatja új eljárásra az elsőfokú hatóságot. Korábban az ügyek negyven százalékában ez történt, ami nagyon megviselte az ügyfeleket, ezért most már érdemben döntenie kell a másodfoknak. Huszonöt, korábban engedélyhez között tevékenységet a jövőben már a bejelentést követően is lehet folytatni. A hatóság nyolc napon belül ellenőrzi a jogszabályokban előírt feltételek meglétét; abban az esetben, ha ezek nem felelnek meg, eltiltja az ügyfelet a tevékenységtől, és indokolt esetben szankcióval sújtja. Az anyagi jogszabályok egyszerűsítéséhez tartozik például a közúti közlekedésről szóló törvény módosítása, amelynek köszönhetően az ügyfelek számára elektronikus formában ingyenesen lekérhető lesz egy adott jármű műszaki állapota, előélete.
– Népszerűnek bizonyult az állami rezsicsökkentés is, hiszen az állampolgárok mondhatták meg, hogy januártól mely hatósági eljárások díját, illetékét szüntessék meg vagy csökkentsék.
– Közel négyszázezren mondtak véleményt a járási és kerülteti hivatalok bevonásával megtartott konzultáción, javaslatuk megjelent a jogalkotásban. Ezt állami rezsicsökkentésnek neveztük, pedig valójában az állampolgároknál jelentkező rezsicsökkentésről van szó. 2016 januárjától több mint húsz hatósági eljárás díját és illetékét csökkentettük, illetve töröltünk el, összesen tízmilliárd forint összegben, azaz ennyivel több marad az állampolgárok zsebében. Csak hogy érzékeltessem: ez az összeg egy 30-35 ezres város éves költségvetése. Januártól ingyenes lesz többek között az erkölcsi bizonyítvány igénylése (évente négyszer), a személyi igazolvány és a lakcímkártya kiállítása, az ellopott okmányok pótlása, a jogosítvány kiadása első alkalommal, a névváltoztatás családi állapot változása miatt, a diákigazolvány és a pedagógusigazolvány kiállítása, a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának pótlása, a felsőoktatási felvételi eljárás díja. A vállalkozók, vállalkozások számára fontos lehet, hogy ingyenes lesz az adóhatósági igazolás, a cégiratok kiállítása és a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratok megküldése, a cégek éves számviteli beszámolójának közzététele, az üzlet működési engedélye iránti eljárás, a vállalkozói igazolvány kiállítása, pótlása. Ami pedig az építésügyet érintő mentességeket illeti, ilyen lesz a 160 négyzetméternél kisebb ház építési, használatbavételi vagy bontási engedélye. Terveink szerint ez az első lépés volt, a gazdasági növekedés függvényében tovább lehet folytatni az állami rezsicsökkentést.
– Áprilisban lezárult a megyei kormányhivatalok külső és belső integrációja. Mik a tapasztalatok?
– A külső integráció keretében területi államigazgatási szervek kerültek a kormányhivatalokhoz, így például a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, de átkerültek a Magyar Államkincstártól a családtámogatással és a lakáscélú állami támogatással kapcsolatos feladatok, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól egyes hatósági feladatok is. A belső szervezeti rendszert érintő integráció során világossá tettük a kormánymegbízott, illetve a járási hivatalvezető egyszemélyi döntési felelősségét. Ez azt jelenti, hogy nem a külső szakigazgatási szervek között folyik az akták tologatása, hanem a hivatalon belüli döntéssel, egységes középszintű hatósági ügyintézés zajlik. Hadd jegyezzem meg, hogy eközben a vezetői szintek a felére csökkentek. De idetartozik még, hogy az integrációval kétezer új kolléga került be hozzánk, közülük 1800-nak azonnal emelkedett a fizetése.
– Ha már a fizetésemelésnél tartunk, jelenleg hogy áll a közszolgálati életpályamodell kialakítása?
– Az állami tisztviselői életpályamodellel kapcsolatos koncepciót már tárgyalta a kormány. Az életpályamodellt a 32 ezer fős területi közigazgatásra vonatkozóan készítjük el, a Házban pedig még zajlik a vitája. A parlament ugyanakkor már megteremtette a jövő évi költségvetésben a szükséges forrásokat, és minden remény megvan arra, hogy tavasszal pontot tegyünk az ügy végére. Ebben az esetben jövő júliustól első lépésben a járási hivatalokban dolgozók bére átlagosan harminc százalékkal emelkedik majd.
– Mikorra fejeződik be a teljes államreform, és ez mit jelent majd az ország számára?
– A Közszolgáltatás-fejlesztési operatív program (KÖFOP) keretében 2020-ig az uniós és hazai forrásokkal együtt közel 300 milliárd forint áll a magyar állam rendelkezésére a közigazgatás fejlesztésére. Az átalakításokat 2016-ban le kell zárni, 2017-től pedig be kell járatni a rendszert, hogy onnantól már csak a finomhangolásra ügyelhessünk. 2017-től az állampolgároknak már érezniük kell, hogy az elmúlt öt év változásai valóban a javukra szolgáltak. Mindemellett az állami rezsicsökkentés, a bürokráciacsökkentés, az integrált ügyfélszolgálat, az elektronizált ügyek számának emelése együttesen Magyarország versenyképességét is növeli. Az integrált ügyintézésben például már most előbbre vagyunk, mint a visegrádi négyek bármelyik országa. Ha az állampolgárok mellett a vállalkozásokat is jobban ki tudjuk szolgálni, az fontos szempont lehet számukra, hogy idejöjjenek. Az erős, szolgáltató állam megvalósulása a magyar társadalom és a vállalkozások egészének érdekében áll. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az egész közigazgatási reformmal nem tudtunk volna ilyen ütemben haladni, ha nincs az a közel 33 ezer kormánytisztviselő, akik egész évben helytálltak. Nekik ezúton is köszönöm a munkájukat.
Kormányablak: új, egységes integrált kormányzati ügyfélszolgálat
Az első, egységes arculattal rendelkező kormányablakok a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 2011-ben kezdték meg működésüket, ugyanakkor már ebben az évben elkezdődött a felkészülés a kormányablakok országos hálózatának a kialakítására. Az új kormányablakok megnyitása 2014 februárjától folyamatosan zajlik, melyekben az állampolgárok ma több mint ötszázféle ügykört intézhetnek hatékonyan, gyorsan.
Jelenleg a legjellemzőbb ügycsoportok a személyi igazolvánnyal kapcsolatos feladatok, a járműnyilvántartással és a vezetői engedéllyel kapcsolatos feladatok, a kormányablakok hatáskörébe tartozó, illetve abba nem tartozó ügyekben tájékoztatás nyújtása, továbbá a lakcímigazolvánnyal és a családok állami támogatásával kapcsolatos feladatok. Az ügyfél beadványait a hivatal bonyolítja le az illetékes hatóságoknál, részletesen tájékoztatva a kérelmezőt az ügymenetről vagy a hiánypótlásról. Ezáltal az ügyintézésre készülő polgároknak nem kell több helyre elmenniük és többféle ügyfélfogadási rendhez és időszakhoz igazodniuk. Vannak olyan ügyek, amelyekben a kormányablakok kizárólag tájékoztatást tudnak adni és vannak olyanok, amelyekben szolgáltatást is nyújtanak.
A magas színvonalú ügyfélkiszolgálás érdekében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakirányú, illetve közszolgálati továbbképzései segítik a kormánytisztviselői kar felkészülését a folyamatosan növekvő ügyfélkör ellátásában. A szakirányú képzéseknek köszönhetően a kormánytisztviselői kar a felkészült szolgáltató közigazgatást képviseli, amelyben az ügyfél és a sikeres ügyintézés az elsődleges.
A Miniszterelnökség, és ezen belül a területi közigazgatásért felelős államtitkárság célja, hogy a kormányablakok országos hálózatának helyszínei – különös tekintettel a speciális, frekventált helyszínekre – biztosítsák a magas színvonalú, integrált egyablakos ügyfélkiszolgálás lehetőségét minden állampolgár számára. További cél az is, hogy mindenki a lakóhelyéhez legközelebb, vagy bármely, a számára legkönnyebben elérhető kormányablakban, munkaidőn kívül is el tudja intézni a hivatalos ügyeit.