Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségétől nem kaptunk érdemi választ arra, hogy miért 11-féle néven és négy eltérő születési dátummal, valamint két eltérő születési hellyel köröztetik a szaúd-arábiai üzletembert, Ghaith Pharaont. Arra sincs válasz, miként fordulhat elő, hogy az ellene kiadott FBI-körözéshez utólag kellett megkérnie a magyar Alkotmányvédelmi Hivatalnak az ujjnyomatait, mivel azok a körözéshez nem voltak csatolva.
Arra sem válaszoltak, hogyan lehetséges az, hogy az FBI által körözött üzletember 2008-ban több millió dolláros szerződést kötött az USA-val, az Afganisztánban állomásozó haderőkontingens üzemanyag-ellátására. A fenti kérdéseinkre szerdán a hetekkel korábban adott válaszukat ismételték meg, miszerint a letartóztatási parancsot 1991. november 15-én adta ki Alan Kay amerikai bíró, ez a dokumentum jelenleg is érvényes. A vádban szereplő bűncselekményeket az amerikai jog legfeljebb 30 évnyi börtönnel, pénzbírsággal, illetve egyéb, a bíróság által elrendelt kárpótlással bünteti.
Ghaith Rashad/Rachard Pharaon (született Szaúd-Arábia, Rijád vagy Jeddah, 1940. szeptember 7., más források szerint 1941. szeptember 7.) 17 évig szerepelt az FBI körözési listájának első tíz helyezettje között elektronikus csalás, panamázásra való szövetkezés, bűnpártolás és felbujtás vádjával – ez már a Belügyminisztérium levelében olvasható, amelyet október 3-án írt a budapesti szaúdi nagykövetnek.
A dokumentum szerint Florida, Georgia, Washington D.C. és New York államban helyezték vád alá Pharaont. Az FBI nyílt oldalain ma már nincs ott a hatályos körözés, mint ahogy az Interpol oldalán sincs. Az Interpol a nyilvánosság számára nem látható zárt listáján azonban 11 különböző néven szereplő Pharaon négy különböző születési dátummal és két különböző születési hellyel. A levélben az is szerepel, hogy „…az amerikai szervek (FBI, CIA) aktuális magatartásvonala alapján nem valószínűsíthető, hogy valóban érdekeltek a szaúdi állampolgár elfogásában és bűnvádi eljárás(ok) megindításában”.
Ennek tükrében érdekes az, hogy Pharaon 2008-ban 80-120 millió dolláros üzletet kötött az Afganisztánban állomásozó amerikai haderőkontingens üzemanyag-ellátására. Az ATV.hu az amerikaiak szerepéről írt tegnap. Hazai kormányzati forrásaik szerint az ötlet, miszerint Pharaon nemzetbiztonsági kockázatot jelent hazánknak, és azzal ütni lehet Magyarország kormányát, egyenesen Amerikából érkezett, konkrétan az amerikai titkosszolgálat belső vitája csapódott le ebben a formában. Az amerikai fél még csak annak a megállapítását sem kérte soha, hogy ez a Pharaon az a Pharaon-e, aki ellen nemzetközi körözést adtak ki. Ennek oka az is lehet – írja az ATV.hu –, hogy tudják, a szaúdit 8-10-féle néven és személyesadat-variánssal tartják nyilván a nemzetközi bűnüldöző szervek.
Az ATV.hu forrásai arról is beszámoltak, hogy az amerikai mellett az orosz és az izraeli titkosszolgálatnak is érdekében állhatott kiszivárogtatni a kormány kötődéseit az üzletemberhez.
– Ghaith Pharaon szabályos körülmények között, vízummal és tartózkodási engedéllyel volt Magyarországon, az országba történő belépése ellen egyik schengeni tagállam és az Interpol sem emelt kifogást. A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak és a Nemzeti Befektetési Ügynökségnek nem volt feladata az ő további ellenőrzése, és nem volt oka arra, hogy elzárkózzon a befektetési lehetőségek kiajánlásától – közölte érdeklődésünkre a szaktárca, miután a Magyar Narancsnak interjút adott az előzetes letartóztatásban lévő Tarsoly Csaba.
A Quaestor-ügy főszereplője arról beszélt: a KKM-nek köszönhetően tárgyalt tavaly év elején Ghaith Pharaonnal, a Csepel-sziget északi csúcsára megálmodott új városrész, a Duna City lehetséges befektetőjével.
A beruházás egyébként nem valósult meg.