Titkosszolgálati információkra alapozta a kormány azt a döntését, amellyel az ország egész területére kihirdette a migrációs válsághelyzetet – mondta el tegnap Csepreghy Nándor, a kancellária miniszterhelyettese. Az ATV Start című műsorában kifejtette: a szakszolgálatok adatai „előrevetítenek bizonyos történéseket”, ezekre pedig folyamatosan fel kell készülni, reagálni kell. Részletekbe ugyan nem bocsátkozott, de azt jelezte, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjai tájékoztatást fognak kapni az intézkedés hátteréről.
– A kormány megelőző lépésként rendelte el a migrációs válsághelyzetet, mert nem lehet tudni, hogy a nyugat-balkáni útvonalon feltorlódott emberek tömege merre próbál utat találni magának Európa irányába – ezt Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke közölte az M1 műsorában. A politikus hangsúlyozta: a válsághelyzet nem jár jogkorlátozással, ugyanakkor segít garantálni a magyar családok, és valamennyi ember biztonságát.
Ismeretes, hogy Pintér Sándor belügyminiszter szerdán bejelentette: a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetéséről határozott. Az erről szóló jogszabály a Magyar Közlöny 33. számában jelent meg. A rendelet tulajdonképpen az ország egész területére kiterjeszti a tavaly szeptemberben Bács-Kiskun és Csongrád, Baranya, Somogy, Zala és Vas megyékre elrendelt válsághelyzetet, aminek az egyetlen, valóban szembetűnő, látható következménye az lesz, hogy a honvédség kiegészítheti a rendőrség munkáját, azaz katonai rendészek is megjelenhetnek az utcákon.
Ezek a „honvéd járőrök” szükség esetén igazoltathatnak, elfoghatják és előállíthatják a bűnözőket, de bevetésük elsődleges célja az idegenrendészeti munka támogatása, azaz a határforgalom ellenőrzése, illetve a határsértők feltartóztatása. Fontos kiemelni: fegyvert csak a testi épséget veszélyeztető, másként elháríthatatlan támadás visszaverésére használhatnak, a rendőrség feladat- és hatáskörét pedig semmilyen mértékben nem vonhatják el.
A válsághelyzet miatt a rendőrség lehetőségei is bővültek: nagyobb szabadságot kapott a hatóság például a területlezárásra, a nyilvános és közforgalmú intézmények működésének korlátozására. Attól viszont senkinek sem kell tartania, hogy hirtelen megszállják a lakását az egyenruhások, vagy valamilyen indokkal lefoglalják azt – ilyesmire továbbra sincs lehetőség. Ideiglenes igénybevételre csak az állami és önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok, esetleg ingóságok esetében nyílik lehetőség. Szintén említésre méltó az a változás, hogy a tömeges migráció okozta válsághelyzet idejére egyszerűsödik, és ezáltal felgyorsul a menekültügyi eljárás.
Hamar vége lehet
A tömeges migráció okozta válsághelyzetről szóló kormányrendelet legkésőbb szeptember 9-én veszti hatályát. Azonban a válsághelyzet fenntartásának szükségességét már március végén felülvizsgálhatja a kormány. A jogszabály szövege szerint ugyanis az országos rendőrfőkapitánynak és a menekültügyi hatóság vezetőjének a válsághelyzet elrendelését követően legalább 15 naponként közösen tájékoztatnia kell az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert, Pintér Sándort, a belügyi tárca vezetőjét a válsághelyzet elrendelését megalapozó feltételek fennállásáról. A korábbi tapasztalatok alapján ennyi idő alatt vélhetően eldől, merre indulnak a szerb, horvát és szlovén határzár után Magyarország szomszédságában rekedt migránsok.