Ugyanis az orosz befolyás növelését célzó műveleteket azonosítottak többek között Magyarországon, Franciaországban, Hollandiában, Ausztriában és a Cseh Köztársaságban, amelyeket az orosz ügynökök a schengeni zóna belépési pontjaiként határoztak meg – közölte a The Telegraph egy általuk megismert dokumentumra hivatkozva. A beszámoló szerint az amerikai hírszerző szolgálatok átfogó vizsgálatot terveznek annak kiderítésére, hogy biztosítottak-e az orosz szolgálatok, illetve a Kreml titkos forrásokat bizonyos európai pártoknak vagy jótékonysági szervezeteknek a „politikai kohézió aláásása” érdekében – derül ki a dokumentumból.
A The Telegraph forrásai nem nevezték meg, mely pártokat érintheti a vizsgálat, de a lap szerint valószínűleg szélsőjobboldali csoportokról lehet szó, például a magyar Jobbikról, a görög Arany Hajnalról, az olasz Északi Ligáról és a francia Nemzeti Frontról, amely 2014-ben egy 9 millió eurós hitelt is kapott egy orosz banktól. Az amerikai kongresszus James Clapper nemzeti hírszerzési igazgatót bízta meg a vizsgálattal, amely mögött azok az egyre növekvő washingtoni aggodalmak állnak, hogy Oroszország az európai széthúzást használná ki a NATO meggyengítésének, az amerikai rakétavédelmi programok megakadályozásának és a Krím félsziget annektálása után jóváhagyott gazdasági szankciók visszavonásának elérésére.
Brit kormányzati források a The Telegraph szerint közölték, azok a félelmek is egyre erősebbek, hogy az orosz beavatkozás sokkal nagyobb lehet, mint eddig hitték, és Európában egy új hidegháború lehet kialakulóban.
Mint ismert, a Jobbik európai parlamenti képviselője, Kovács Béla révén került a hírekbe Oroszországgal kapcsolatban. A politikus ügyében 2014 áprilisában tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen, konspiratív módon találkozik orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel Moszkvába látogat. Polt Péter legfőbb ügyész még akkor májusban az EP elnökéhez fordult a jobbikos politikus mentelmi jogának felfüggesztéséért, az EP azonban hosszasan vizsgálta a kérdést. Kovács Bélát végül 2015. december 4-én gyanúsították meg az Európai Unió egyes intézményei elleni kémkedéssel.
Kovács Béla korábbi kapcsolatairól sokat lehet tudni.
Édesapja a Külügyminisztériumnál dolgozott, így kerültek Japánba, majd Leningrádban és Moszkvában tanult. Felesége, Szvetlana orosz–osztrák állampolgárságú, aki az Index információi szerint korábban a KGB-nek dolgozott. Kovács 2003-ban tért vissza Magyarországra, majd két évvel később belépett a Jobbikba. EP-képviselőként az Oroszország és az Európai Parlament közötti bilaterális delegáció társelnöke lett. A gyanú szerint Kovács Béla 2009 óta rendszeresen találkozott egy volt KGB-s, de ma is aktív ügynökkel, akinek az energetikai szektorról referált.
A magyar szolgálatoknak külföldi társszervek jelezték, hogy Kovács Bélának aggályos orosz kapcsolatai vannak. Úgy tudjuk, a magyar polgári elhárítás állományának negyede egy éven át dolgozott az ügyön, mialatt a találkozók helyszínein hang- és képfelvételeket is készítettek.
Kovács Bélával együtt Vona Gábor, a Jobbik elnöke is járt Oroszországban. A Jobbik vezető politikusai többször hangoztatták, hogy külföldi szövetségeseik között szerepel Oroszország, az ukrán–orosz konfliktus ügyében pedig többször is határozottan kiálltak az orosz fél és az Ukrajnától való elszakadást célzó népszavazások érvényessége mellett. Vona 2013 májusában is járt Moszkvában, ahol Alekszandr Dugin, a Lomonoszov nevét viselő Moszkvai Állami Egyetem tanára, Vlagyimir Putyin orosz elnök volt tanácsadója kérte fel egy előadásra, amelynek témája Oroszország és Európa kapcsolata volt.
Egy évvel később is elutaztak Oroszországba, amikor a kárpátaljai magyar–ruszin autonómia létrehozásának támogatását remélte Moszkvától a Jobbik tárgyalódelegációja. A Jobbik elnöke a párt parlamenti frakcióvezető-helyettesével, Gyöngyösi Mártonnal, az Országgyűlés külügyi bizottsági alelnökével és Kovács Bélával, az EU–Oroszország parlamentközi energetikai munkacsoportjának társelnökével érkezett az orosz fővárosba. Találkoztak az orosz parlament alsóházában Alekszej Zsuravljovval, a Rogyina nevű hazafias párt elnökével, a kormányzó Egységes Oroszország párt parlamenti képviselőjével is. Vona Gáborékat a duma energetikai bizottságának elnöke is fogadta.
Az ellenzéki párt azonnal, közleményben reagált a The Telegraph cikkére. Gyöngyösi Márton azt írta, a Jobbik felkéri az amerikai hatóságokat arra, hogy nyomozásuk eredményét mielőbb hozzák nyilvánosságra, ugyanis mindenkinek joga van tudni, mely pártok mögött állnak külső hatalmak. Egyúttal arra kérték Oroszországot, hogy saját hírszerzésének eredményeit az európai pártok esetleges amerikai támogatásával kapcsolatban szintén tegye közzé. Az európai polgárok megérdemlik, hogy tisztán lássanak – tette hozzá a politikus.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője és az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke a közleményben úgy fogalmazott, hogy az amerikai kongresszus kezdeményezésének különös jelentőséget tulajdonítanak „annak a másfél éve zajló politikai színjátéknak a tükrében, amelyet a Fidesz indított Magyarország legerősebb ellenzéki pártjának európai parlamenti képviselője, Kovács Béla ellen”. Gyöngyösi szerint a Fidesz a vádjait a mai napig egyetlen konkrétummal sem támasztotta alá. „Reméljük, hogy a jelentés mielőbbi nyilvánosságra kerülésével fény derül az igazságra, és lelepleződik a Fidesz aljas politikai játszmája, amivel kizárólag saját korrupciójáról kívánja elterelni a figyelmet” – fogalmazott a képviselő.
Így értékeltek a pártok
Az MSZP szerint a Jobbik gazdálkodása évek óta gyanús. Lukács Zoltán közleményében kifejtette: miután az Egyesült Államok titkosszolgálata a Jobbik körüli gyanús orosz pénzmozgásokat vizsgálja, eljött az ideje, hogy kiderüljön, mit kapott a Jobbik Oroszországtól azért, hogy gyengítse az Európai Uniót és ezzel együtt a NATO-t. Az MSZP alelnöke szerint eljött az idő, hogy kiderüljön, kapott-e kémfeladatokat, s ha igen, milyeneket a Jobbik uniós képviselőjeként Kovács Béla. A szocialista politikus arra is választ vár, hogy Vona beszédei miért hasonlítanak kísértetiesen a Kreml közleményeire. Az MSZP felszólította Vona Gábort és pártját, hogy tételesen számoljanak el azokkal a kiadásaikkal, amelyek mögött most nem látszik semmilyen legálisan igazolható forrás.
Az LMP szóvivője arra emlékeztetett, hogy frakciójuk számtalanszor nyújtott be olyan törvényjavaslatokat, amelyek a pártok finanszírozását tenné átláthatóvá. Gál József lapunknak nyilatkozva kiemelte: a civil szervezetek által készített felmérésekből kiderül, hogy a 2014-es országgyűlési kampányban az államtól kapott pénzek többszörösét költötték el a pártok. Hozzátette: az LMP volt az egyetlen, amely annyit költött, amennyi finanszírozást kapott. – A Jobbiknál ez a szám sokkal nagyobb volt, és ilyenkor merül fel a kérdés, hogy ez az összeg honnan érkezett a párthoz. Az sem kizárt, hogy Oroszországból – jelentette ki a szóvivő. Gál József arról is beszélt lapunknak, hogy azt sem értik, a Jobbik miért támogatta a paksi bővítést, de az LMP nem tartja kizártnak, hogy a háttérben orosz kapcsolat van.
Az Együtt szerint nincs az ügyben újdonság; mint fogalmaztak lapunknak: „Eddig is tudni lehetett, hogy a Jobbik ezer szálon kötődik a putyini Oroszországhoz, elég, ha Kovács Bélát hozzuk példaként, akit az EU intézményei ellen folytatott kémkedéssel gyanúsítanak. A Jobbik gyakorlatilag Oroszország kirendeltségeként viselkedik Magyarországon, az orosz érdekek képviseletében jár el, miközben elárulja hazánkat” – közölték.