Nincs takargatnivalónk – vallották egybehangzóan a gyógyszergyártók és az egészségügy szereplői, miután a Gyógyszeripari Egyesületek Európai Szövetsége (EFPIA) kimondta: a tagvállalatoknak 2016-tól nyilvánosságra kell hozniuk az orvosoknak és egészségügyi szolgáltatóknak nyújtott juttatásokat. Csakhogy a közzétett listák alapján úgy tűnik, sokan mégsem akarják mindenki orrára kötni, mennyi pénzt kaptak az egyes gyógyszercégektől. A „nagy nevek” szinte teljes egészében hiányoznak a listákról, ismert professzorokat, kórház- vagy osztályvezetőket hiába is keresünk a támogatottak között. Nem azért, mert őket nem utaztatták volna konferenciákra vagy nem kötöttek volna velük tanácsadói szerződést.
Egyszerűen azért, mert nem járultak hozzá ahhoz, hogy a név szerinti listán szerepeljenek. Mint az egyik kórházigazgató fogalmazott, a magas beosztásban dolgozó orvosok jellemzően olyan magas díjazásban részesülnek, „ami irritáló lehet” a kollégáknak. Mert bár az azonos szakterületen vagy intézményben dolgozók sejtik, sőt egyes esetekben tudják is, hogy kiknek a konferencia-részvételeit támogatja vagy kivel áll szerződésben egy-egy gyógyszercég, a juttatások konkrét összegéről azonban legfeljebb találgathatnak.
Az iparág renoméjának erősítése, a mesés utazásokról szóló állítólagos városi legendák eloszlatása céljából közzétett támogatási listák így azonban csak részben érik el a céljukat, az iparági szponzorációk legfeljebb tejüvegszerűen átlátszóak. – A valódi transzparenciát az szolgálná, ha bármilyen gyógyszergyári támogatásról is legyen szó, a kedvezményezettnek azzal együtt a nyilvánosságot is vállalnia kellene – véli a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Éger István szerint ez nemcsak rendjén való volna, de egyfajta rendező hatással is lenne a piacra, „ahol óriási pénzek mozognak”.
A nagyobb világcégek milliárdos nagyságrendben költöttek tavaly csak hazánkban. A kifizetéseik legnagyobb részét azonban a klinikai vizsgálatokért nyújtott ellenszolgáltatások tették ki, a konferenciatámogatások, a tanácsadásra vagy tréningre kifizetett összegek jellemzően eltörpülnek ezek mellett. Az Astra Zeneca például másfél milliárd forintot fizetett ki új gyógyszerek kipróbálásáért, de csak körülbelül százmillió forintot költött orvosok és egészségügyi intézmények támogatására, illetve szolgáltatásaik ellentételezésére. A Novartis Pharmának 1,1 milliárd forintjába került, hogy hazai kórházakban tesztelhette új készítményeit, ezenfelül 376 millió forinttal szponzorált orvosokat és intézményeket. Ebből is látszik, hogy a gyógyszerkipróbálás jól jövedelmező üzletág: Magyarországnak évente átlagosan 90 milliárd forint bevétele származik ebből a tevékenységből.