A gyermeknevelés melletti munkavállalással ugyanis egyre több édesanya él, és a gyed extra január elején életbe lépett bővülésének köszönhetően mostantól már a gyermek hat hónapos kora után dolgozhatnak újra a szülők, ha szeretnének. A folyamatosan növekvő és csúcson lévő női foglalkoztatottság pedig azt mutatja, hogy egyre inkább szükség van a bölcsődei férőhelyekre. Vagyis 2017-től már négyféle ellátástípus közül lehet választani.
A már ismert és megszokott ellátási forma mellett megjelennek a mini, a munkahelyi, valamint a családi bölcsődék is. A jelenlegi érvényes szabályozás szerint ugyanis csak a tízezer fő feletti városokban kell az önkormányzatoknak biztosítani a bölcsődei ellátást, ami nem fed le minden települést és minden igényt. A változás lényege, hogy ha helyi szinten igény merül fel, akkor erre az önkormányzatnak reagálni kell.
Vagyis ha van minimum negyven, három év alatti gyermek, vagy öt olyan gyermek, akinek a szülei ezt igénylik, akkor már helyben meg kell oldani a bölcsődei elhelyezést. Ezzel a valós igényekre olyan megoldást tud nyújtani a kormány, amely életszerű. Az, hogy milyen intézményi-szolgáltatási formában valósul meg a bölcsődei ellátás, a helyi feltételektől, igényektől, illetve a fenntartó kilététől függ.
A minibölcsőde elsősorban a kisebb településeken jelenthet alternatívát; munkahelyi bölcsődéket várhatóan a nagyobb foglalkoztatók hozhatnak létre dolgozóik munkaidő alatti gyermekelhelyezési igényeinek megoldására; a legkevésbé kötött feltételekkel bíró családi bölcsődék pedig akár a fenntartó saját otthonában is létrehozhatók; utóbbiak egyúttal a megszűnő családi napközik helyét is átveszik jövőre.
Valamennyi új ellátási forma működtetését támogatja a központi költségvetés, amelynek mértéke részben a fenntartói formától is függ; a nonprofit szervezetek magasabb, a forprofit működtetők alacsonyabb mértékű finanszírozásra lesznek jogosultak.