A főpolgármester pénteki budapesti sajtótájékoztatón kiemelte, a főváros teljes mellszélességgel a kormány mellett áll, és részt vesz „bármilyen legális jogi akcióban az esetleges visszafizetés mérséklésére”.
Az ügyben az Európai Bizottság még nem hozott határozatot – jegyezte meg. Elmondta, a kormány által közölt 76,6 milliárd forintos büntetés „egy szélső érték, (…) nem valószínű, hogy realizálódna”. Ez „valójában inkább 59 milliárd” – tette hozzá a főpolgármester.
Közölte azt is: a BKV-nak és a DBR Projekt Igazgatóságnak vannak érvei arra, hogy a 76,6 milliárdos összeget csökkenteni lehessen. Ezt a lehetőséget nem szabad kihagyni, vitatni kell az összeget, bármekkora is legyen – hangsúlyozta Tarlós István.
Jelezte, a 76,6 és az 59 milliárd közötti különbség abból adódik, hogy a DBR Projekt Igazgatóságnak az információi szerint ezt a különbözetet meg tudják védeni.
Elmondta, hogy az OLAF-jelentés nincs a birtokában, de a kedvezményezett jogutódjaként vannak hiteles információi, és eszerint az OLAF a jelentésében körülbelül nyolcvan súlyos megállapítást tett, ebből egyetlen egy kivételével valamennyi „egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül” a 2010 előtti időszakot érinti.
A főpolgármester kifejtette, arról az egyről, ami a 2010 utáni időszakot érinti, az OLAF azt írja, hogy közbeszerzési szabálytalanság történt. A lényege az, hogy az ellenőrző mérnök „személyét” megváltoztatták, mert a korábbi mérnök esetében hosszú időn keresztül, a figyelmeztetések ellenére összeférhetetlenség volt és komoly szabálytalanságok sorát követte el.
Amikor 2010 után a BKV megpályáztatta ezt a pozíciót, akkor „betámadták” a tendereket, és lehetetlen volt új mérnököt kijelölni. Ezt követően közbeszerzési eljáráson kívül kormányhatározat alapján új mérnököt jelöltek ki – mondta, hozzátéve: az OLAF arra is rámutatott, hogy az új mérnök kijelölésével megszüntették a súlyos szabálytalanságot.
Tarlós István szólt arról is, hogy az OLAF szerint a 2007 és 2009 közötti tanácsadói szerződések „gyakorlatilag” mindegyike szabálytalan és csalás gyanúját vetik fel. Ezek a szerződések a BKV-nál születtek, a Fővárosi Közgyűlés elé soha nem kerültek – közölte.
A főpolgármester kitért arra is, hogy 2010 után a Siemens- és a Swietelsky-szerződéseket újratárgyalták, és így több tízmilliárd forintot szereztek vissza a fővárosnak. „Tehát nem egészen arról van szó, hogy mi semmit nem vettük észre” – fogalmazott.
Tarlós István hangsúlyozta azt is: maximálisan az OLAF-jelentés lehető leggyorsabb nyilvánosságra hozatala mellett van.
A 3-as metró felújítása kapcsán elmondta, a napokban érkezett meg a hivatalos értesítés arról, hogy a felújított szerelvények megkapták a típusengedélyt. „Ez év tavasszal már felújított szerelvények fognak futni” – fogalmazott. Hozzátette: az infrastrukturális felújítás tendereztetése is folyamatban van.
Tarlós István Bíró Endrének, a Metróért Egyesület elnökének a bejárást követő tájékoztatóját is idézte: „összességében elmondható, hogy a pályán és annak környezetében a közlekedés biztonságát veszélyeztető meghibásodás nem tapasztalható. (…) a vonal legnagyobb kockázati tényezője az elöregedett, rossz állapotban levő járműpark. Reméljük, hogy a járműcserék az ütemezésnek megfelelően megvalósulnak, és ezzel a kockázati tényező hosszú évekre megszűnik”.
Mindezek kapcsán a főpolgármester megjegyezte, szerinte mindez minősíti azt, hogy mennyire aktuális a péntekre, a 3-as metró felújításával kapcsolatban az MSZP által szervezett tüntetés. Mi értelme van azok részéről a tüntetésnek, akik évtizedekig „egy szalmaszálat nem tettek keresztbe” a 3-as metró érdekében? – vetette fel.
A sajtótájékoztatón részt vett Révész Máriusz, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztosa, aki elmondta, hogy néhány éven belül létrejöhet az a rendszer, amelynek köszönhetően kijelölt kerékpárúton bejárható lesz Magyarország.
Bejelentette, a fővárosban 8,4 milliárd forintból lesznek fontos fejlesztések az elkövetkező időszakban. Olyan mértékű kerékpáros fejlesztések, mint amilyenek az elkövetkező néhány évben Budapesten várhatóak, soha nem történtek még ilyen rövid időn belül – mondta.
Révész Máriusz emlékeztetett arra, a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott célkitűzés, hogy 2030-ra a kerékpáros közlekedés részarányát a mostani 2,9 százalékról 10 százalékra növeljék.
Közölte, Tarlós Istvánnal megállapodtak arról, hogy mire az országos kerékpáros fejlesztések elérnek Budapest határára, addigra ezek az utak folytatódnak majd a főváros centruma felé.
Kérdésekre válaszolva Tarlós István a síkosságmentesítés kapcsán elmondta, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. mindent megtesz erejéhez és forrásaihoz mérten. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a járdák esetében az épülettulajdonosoknak is vannak bizonyos feladataik.
A budapesti olimpiát ellenző helyi népszavazási kezdeményezésre vonatkozó kérdés kapcsán Tarlós István azt kérte a fővárosiaktól, hogy aki szereti a várost, ne írja alá az aláírásgyűjtő ívet, mert az olimpiával Budapest jól járna.
Kiemelte, az esemény sportértéke óriási, a magyar sportolók megérdemelnék, hogy Budapesten legyen olimpia, továbbá, ha a főváros megkapná a rendezés jogát, akkor „Budapestről kevésbé tudják elvinni a pénzeket”, és sokkal több olyan beruházás történne, amely csak sokkal később vagy soha nem valósulna meg.