Újabb támadást intézett a közigazgatási bíráskodás korszerűsítése ellen a balliberális sajtó. A 444.hu hétfőn névtelen forrásokra és egy korábbi, az Országos Bírósági Hivatalnál készült dokumentumra hivatkozva közölt cikkében azt állította, hogy „ragadós a lengyel példa, a saját embereit ültetné a bíróságokra a magyar kormány”.
Mindezt annak kapcsán írta a portál, hogy az Igazságügyi Minisztérium (IM) egyik javaslata megkönnyítené a közigazgatási területen dolgozó, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező hivatalnokok, tisztségviselők közigazgatási bíróvá válását. A híradás nyomán nem váratott sokat magára az ellenzék reakciója: Gréczy Zsolt, a DK szóvivője levonta a következtetést, miszerint „nincs megállás a demokrácia felszámolásában”.
A tárca közleményben reagált a vádaskodásra, ebben felidézték: a közigazgatási perek jelentősen különböznek a magánjogi perektől, ami a felek eltérő, alá-fölé rendeltségi pozíciójában és a bírói testületekre vonatkozó sajátos szakmai követelményekben is megmutatkozik. A legtöbb európai országban – a többi között Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Csehországban – éppen ezért a közigazgatási bíróságok elkülönülnek a rendes bíróságoktól, és a bírák kiválasztásánál elengedhetetlen követelmény a közigazgatási jogi szakismeret.
Az igazságügyi miniszter szerint a leendő ítészek pontozásakor a szakértelmet kell előtérbe helyezni
A nemzetközi példákat figyelembe véve Trócsányi László igazságügyi miniszter fontosnak tartja, hogy közigazgatási bírói álláshelyre a jövőben egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők, és a pályázatok elbírálásakor elsődleges jelentőségűek legyenek a szakmai követelmények – derült ki a közleményből, amely egyúttal jelezte: a jelenleg hatályos pontozási rendszerben nem kellőképpen elismert a közigazgatásból pályázók közigazgatási szakismerete.
Hozzátették: az IM és az OBH között szakmai egyeztetés folyik a jogszabály módosításáról. A bírósági hivatal is fontosnak tartotta, hogy a közigazgatásban töltött gyakorlati időt kellő hangsúllyal értékelhessék a pontozás során. A lengyelországi változtatásokkal való összevetést pedig a tárcánál a szakmaiatlanság iskolapéldájának tartják.
Érdemes felidézni, hogy az ellenzék korábban az önálló közigazgatási bíróságok felállításának tervét is azzal támadta, hogy a kormány ezzel voltaképpen létrehoz magának egy különbíróságot a kényes ügyek elsikálására. Ehhez képest az alkotmány- és jogtörténeti irodalomban az önálló közigazgatási bíróságok XIX. század végi felállítása úgy jelenik meg, mint fontos előrelépés úgy a szakmaiság, mint a jogbiztonság megerősítését illetően. Jellemző, hogy a Közigazgatási Bíróságot végül épp a jogállam lebontásán és a pártállam kiépítésén dolgozó kommunisták szüntették meg 1949-ben.
