Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, Mádl Ferenc életútja megerősíti a hitet abban, hogy mindig van lehetőség a helyes választásra, és abban, hogy a jó mindig legyőzheti a rosszat, ha mi a jó eszközeivé szegődünk.
– A magyar és az európai jövendőnek mindig szüksége lesz Mádl Ferenc példájára, akinek szülőfalujában állított szobra az általa legfőbbnek vallott értékekre – Isten, gondviselés, emberi méltóság, erkölcs, szabadság, szeretet, szolidaritás – épülő emberséget hirdeti – fogalmazott Kövér László, aki felidézte: a jogi pályát választott Mádl Ferenc szakmai hitvallása így hangzott: a jog az erkölcs minimuma. – A nemzetközi magánjog egyik legjobb ismerőjeként a rendszerváltás előtt is azt vallotta, hogy csak azok a közösségek tudnak és fognak fennmaradni, amelyek kötődnek és ragaszkodnak gyökereikhez, képesek megőrizni nemzeti önazonosságukat és nem válnak divatos tendenciák áldozataivá – mondta az Országgyűlés elnöke.
Emlékeztetett arra, hogy a vasfüggönnyel elválasztott Európában Mádl Ferenc az európai egységet választotta. Doktori értekezésében 1974-ben az európai közösség jogáról szólva kitért Szent Istvánra és arra, hogy a magyarságnak és a magyar államnak Európában a helye. – Mádl Ferenc egy olyan Európai Unióban, egy olyan európai egységben hitt, mely képes arra, hogy erősítse erkölcsi erőnket, nemzeti és európai tudatunkat és önbecsülésünket – hangsúlyozta Kövér László, aki a volt államfő rendszerváltás utáni politikai tevékenységéről azt mondta: szerepet vállalt az első demokratikus kormányban, a gazdaság és kultúrpolitika területén a legfontosabb céljának az anyagi és szellemi esélyegyenlőség helyreállítását tartotta, majd 1995-ben a nemzeti polgári politikai tábor újjászervezésének volt jelentős alakja. Köztársasági elnöknek kétszer jelölték: 1995-ben a jobboldali ellenzék jelöltjeként alulmaradt, 2000-ben azonban öt évre államfővé választotta az Országgyűlés.
Steigervald Zsolt, Bánd független polgármestere az összefogás és a tiszteletadás szobrának nevezte Gácsi Barna alkotását, amely – mint fogalmazott – azt hirdeti, hogy a múlt megbecsülése nélkül nem lehet jövő sem.