Kiutasíthatók lesznek távollétükben az ismeretlen helyre távozott migránsok, amennyiben az Országgyűlés elé kerül, és a képviselők többsége elfogadja az Igazságügyi Minisztérium (IM) ez irányú módosítástervezetét. A tárca emlékeztetett rá, hogy a hatályos szabályok szerint ha nem magyar állampolgárt ítélnek el valamiért, mellékbüntetésként egyúttal ki is utasíthatják az országból.
A kiutasítás végrehajthatóságához azonban vizsgálni kell, hogy az nem ütközik-e nemzetközi normákba. Az érintettek ezt az időt gyakran kihasználják, és ismeretlen helyre távoznak – jegyezte meg a gyakorlati tapasztalatokra hivatkozva az IM. Szökésük azért jelent problémát, mert a hatályos szabályok szerint az eljárás nem folytatható le, tehát fel kell függeszteni.
Előfordulhat ugyanakkor, hogy „az elítéltet utóbb más uniós országból visszaküldik, és célszerű hogy a magyar hatóságoknak a kiutasítás végrehajthatóságát illetően már rendelkezésre álljon a bíróság döntése, ami adott esetben leegyszerűsítheti és meggyorsíthatja annak végrehajtását” – olvasható a tervezet indoklásában, amely a migránsok érdekeinek védelmére előírná a védő kirendelését a távollétükben – immár kötelezően – lefolytatott eljárásokban.
A minisztérium előterjesztése emellett a fogvatartottak helyzetét, lehetőségeit is több vonatkozásban érinti. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a Varga és társai kontra Magyarország ügyben hozott ítélete nyomán például beemelnék a büntetés-végrehajtási törvénybe, hogy kártalanítás jár a fogvatartottaknak az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt.
Ilyen körülmény lehet a jogszabályban előírt élettér biztosításának és az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás vagy fűtés, illetve a rovarok tartós és zavaró jelenléte a zárkákban. A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után jár, és 1500-2000 forintot tenne ki. A pontos összeget az egyedi esetek vizsgálata után a bíróság állapítaná meg.
Ez a módosítás azért lenne fontos, mert nagy számú ügy kerül ki hazánkból Strasbourgba a fogva tartás körülményei miatt, és ezek rendre az állam elmarasztalásával érnek véget. A kárpótlások pedig valamivel magasabb összegűek, mint a tervezetben szereplő díjak. Emlékezetes, hogy tavaly decemberben 43 elítélt kártalanításáról döntött az EJEB összesen mintegy 231 millió forint értékben.
A pernyertesek között volt Zuschlag János volt MSZP-s képviselő is, aki nagyjából ötmillió forintot kapott az őt ért sérelmekért. Nem sokkal később pedig a tescós rablóként elhíresült Süveges Péternek ítéltek meg körülbelül két és fél millió forintot.
Az IM koncepciója azt is rendezné, hogy a fegyintézetek baba-mama részlegein elhelyezhetők legyenek az előzetesbe kerülésük, illetve a letöltendő szabadságvesztésük megkezdése előtt gyermeket világra hozó nők is, hasonlóan az elzárásuk után szülő anyákhoz. A jogszabály eddig ezt nem tette lehetővé, a gyermekáldás után rács mögé kerülő elítélt szülői felügyeleti jogát megvonták.
A jövőben ez megváltozhat, és a gyámhatóság engedélyezheti, hogy az anyát a gyermekével együtt helyezzék el. További újításként a tárca lehetővé tenné, hogy a bv-intézetek csoportos vagy családi döntéshozó megbeszéléseket szervezhessenek – akár külső helyszíneken is – a fiatalkorúak szabadulást követő élettervének kialakításához és megvalósításának támogatásához.