Ha vér is folyt egy bűncselekménynél, a felderítés során a vércseppek formájából sok mindenre lehet következtetni. Petrétei Dávid százados, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) technikusa lapunknak elmondta: a helyszínen talált vérnyomokból kiderülhet, hogy nagyjából hol és milyen testhelyzetben volt az áldozat, amikor a vér a környező tárgyakra fröccsent.
Megtudtuk: már több mint egy éve használják azt a programot, amely komoly segítséget jelent a helyszínelőknek. A szoftver beszerzése előtt lényegesen tovább tartott a vérnyomok elemzése, hiszen minden egyes vércseppet külön meg kellett mérni, kiszámolni a beesés szögét, és – a régi módszer szerint – ebben a szögben ki kellett feszíteni egy madzagot.
A szoftver alkalmazásával ez az idő jelentősen lerövidült. Már csak annyit kell tenniük a BSZKI munkatársainak, hogy lefényképezik a vérnyomokat, megjelölik az abszolút függőlegest, és meg kell adni egy centiméteres beosztást. Miután betáplálják az adatokat, a szoftver kiszámolja a beesés szögét, ahonnan egy vonalat húz a „levegőbe”. Ahol ezek a vonalak metszik egymást, ott található a nyom keletkezési helye, amely ezzel a módszerrel a szokásosnál akár tízszer gyorsabban meghatározható.
Petrétei Dávid elmondta: minél nagyobb ütés éri a testet, annál kisebbek, finomabbak a cseppek. Így ha valakit megvernek, akkor négy-öt milliméteres vércseppek keletkeznek, de ha lövés okozta a sérülést, akkor permetszerű a minta. Összetéveszthetetlen nyomot hagy az ütőeres sérülés is, hiszen ilyen esetben minden szívdobbanáskor kilövell a vér. Ha a tettes baltát vagy kést használ, „ösvényszerű” nyomok maradnak a helyszínen. Abban az esetben pedig, ha egy holttestet arrébb vonszolnak a tetthelyről, a vérnyom a mozgás irányába vékonyodik.
A szoftverről és személyes tapasztalatairól Korek K. György, a BSZKI igazságügyi nyomszakértője korábban a Zsaru magazinnak mondta el, hogy egy sértett azt állította: a gyanúsítottal a fürdőben dulakodni kezdett, ahol a támadó egy késsel megvágta a csuklóját.
A gyanúsított azonban egészen mást mondott, ezért megvizsgálták a vérnyomokat, amelyek alapján rájöttek, hogy a sértett a fürdőkádban akart öngyilkos lenni, és a bíróságon kiderült, hogy a helyszínelők jó munkát végeztek, hiszen a tanács is úgy döntött, hogy nem úgy keletkeztek a vérnyomok, ahogyan azt a sértett állította.