Nem kérdés, hogy érdemben rövidíteni kell a járóbeteg-rendeléseken a várakozási időt, mert az előjegyzések hosszára már a betegjogi képviselőknél is panaszkodnak az emberek. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár nemrég arról beszélt, hogy a műtéti várólisták után ezen a területen lehetne a betegek közérzetén leginkább javítani. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) legfrissebb jelentése szerint a tavaly beérkezett – az egy évvel korábbinál 0,7 százalékkal több – 14 183 bejelentés öt százaléka kifogásolta a hosszúra nyúlt betegfogadási listákat, betegelőjegyzéseket, de az írásbeli panaszok között tavaly is sokan (6 százalék) kifogásolták az orvosok, nővérek hangnemét.
A jogsérelem oldaláról nézve a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog miatt emelt szót az OBDK-hoz fordulók több mint fele, 17 százalék az emberi méltósághoz való jog, 14 százalék pedig a tájékoztatáshoz való jog sérelmét kifogásolta, míg a jelzések 7 százaléka érintette az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jog sérelmét.
2015-től a gyermekjogi képviselő a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer tagja, így kötelessége a gyermek veszélyeztetése, bántalmazása esetén a szükséges jelzéseket megtenni a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság és a rendőrség felé. Az OBDK összefoglalójában nem derül ki, hány alkalommal volt erre szükség, de bántalmazással kapcsolatban több panasz is érkezett a szakellátásból. Ezeket az eseteket a gyermekjogi képviselők minden esetben jelezték a gyámhivataloknak, a gyermekvédelmi gyámnak és az intézményvezetőknek. Tavaly már több alkalommal előfordult, hogy a gyermekek bántalmaztak felnőtteket az intézetekben.
Tavaly összesen 3943-an keresték meg a gyermekjogi képviselőt, ami 8 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Egyre több elvált szülő tesz bejelentést gyermekei kapcsolattartáshoz való jogának sérelme miatt, elsősorban a gondozó szülő magatartása okán. A probléma az OBDK tapasztalatai alapján az elmúlt évek során tovább mélyült, a helyzet javítása érdekében tett jogalkotói lépések ellenére sem látszik számottevő javulás. A gyermekvédelemben élők számára rendszeres konfliktusforrás, hogy az étrendjüknél, ruházatuk vásárlásánál nem hallgatják meg a véleményüket, és még mindig több panasz érkezik a gyermekektől arra, hogy a zsebpénzt nem kapják meg egy összegben annak ellenére, hogy a jogszabály ezt írja elő.
A szociális intézményrendszerben dolgozó ellátottjogi képviselőkhöz 2016-ban összesen 10 226 megkeresés érkezett, ez 10,6 százalékos növekedés a 2015-ös adatokhoz képest. Az összes megkeresés 62 százaléka itt tájékoztatáskérés volt, akik panaszt tettek, azok főként az intézményen belüli, illetve kívüli szabad mozgást korlátozó intézkedéseket kifogásolták, illetve – jellemzően az idősotthonok lakói – azt, hogy nem veszik figyelembe az egyéni szükségleteiket.
Az elmúlt négy évben összesen 95 464 megkeresést kaptak a beteg-, gyermek- és ellátottjogi képviselők. Ők egyébként immár a humántárca önálló szervezeti egységeként az Integrált Jogvédelmi Szolgálat kötelékében dolgoznak, ez év január 1-jétől ugyanis a minisztériumba olvadt be az OBDK.