- A Visegrádi integráció nagy segítségére lehet Magyarországnak.
- A világban olyan sebességű változások zajlanak, amelyek nyomán egy új világrend alakul ki.
- Miközben 2010-ben a szakadék szélén állt Magyarország, mára Európa egészénél jobban fejlődik a gazdasága.
- 2018-ra hazánk eléri azt, hogy az egész országban 30 megabit/másodperc erősségű internet szolgáltatás legyen.
Ebben nagy segítségére lehet az országnak a Visegrádi integráció, hiszen együttesen sokkal több innovációt, kutatásfejlesztéssel foglalkozó befektetést vonzhat a négy ország, mint külön-külön egyenként – közölte a külgazdasági és külügyminiszter az Antall József Tudásközpont által rendezett tanácskozáson.
Ebben a helyzetben arra törekednek, hogy még az eddigieknél is jobban összekössék a V4-ek energetikai, közlekedési és digitális rendszereit – tette hozzá Szijjártó Péter.
A tárcavezető úgy vélekedett:
a tanácskozás annál is inkább időszerű, mert a világban olyan sebességű változások zajlanak, amelyek nyomán egy új világrend alakul ki.
Úgy vélekedett: a 2008-as világgazdasági válság megmutatta, hogy a régi politikával nem állhat talpra a globális gazdaság, ám egyesek mégis ragaszkodnak a korábbi módszerekhez.
A magyar kormány viszont felismerte, hogy változtatni kell, ezért Magyarország 2010 óta, egyesek fejcsóválása és támadások mellett, más politikai és gazdasági stratégia mentén indult útnak. Ennek nyomán pedig Magyarország ma már nem a probléma, hanem a megoldás részévé vált – tette hozzá.
Az út helyességét mutatja, hogy miközben 2010-ben a szakadék szélén állt Magyarország, mára Európa egészénél jobban fejlődik a gazdasága, továbbá a visegrádi négyek az Európai Unió motorjává váltak.
Ezt jól illusztrálja – folytatta -, hogy a Németország és a V4-ek közötti kereskedelem 55 százalékkal haladja meg a Németország és Franciaország közötti kereskedelmet.
Közlése szerint a négy országban munkaalapú társadalmak jöttek létre, ennek érdekében például Magyarországon a munkára rakódó terheket folyamatosan csökkentik. Ugyanis minél többen dolgoznak, annál erősebb egy ország – fogalmazott.
A továbbiakban arról szólt: globális versenyképességünk javításához szükséges, hogy a 3 százalékos növekedési szintről, a következő esztendőkben továbblépjünk az évi 5 százalékos növekedési ütemre. Ez pedig akkor lehetséges, hogyha a csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok egyre inkább Magyarországot választják beruházási helyszínként.
Az ehhez szükséges körülmények szerinte mára adottá váltak, hiszen tavaly úgy döntöttek, hogy bevezetik az Európai Unió legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adóját és csökkentik a szociális adót is.
Ugyanakkor 2018-ra elérjük azt, hogy az egész országban 30 megabit/másodperc erősségű internet szolgáltatás legyen, 2020-ra pedig elérjük azt, hogy az ország legnagyobb részén 100 megabit/másodperces erősségű internet működjön.
Ezzel évekkel megelőzzük az EU ide vonatkozó menetrendjét
– sorolta a miniszter.
A tanácskozáson a tudományos életet képviselő és gazdasági szakemberek mellett részt vettek a Magyarországon akkreditált diplomaták is.
Magyar cégek profitálnak a Fülöp-szigeteki látogatásból
A külgazdasági és külügyminiszter azért látogatott a Fülöp-szigetekre, mert az országnak van a leggyorsabban fejlődő gazdasága Ázsiában, ezért nyitotta meg Magyarország ismét a nagykövetségét – erről maga Szijjártó Péter beszélt egy szerdai budapesti konferencián újságíróknak. A miniszter az MTI-nek elmondta: hosszú ideje zajlottak tárgyalások magyar cégek húsexportjáról, most sikerült áttörést elérni, megkezdődhet magyar vállalkozások hússzállítása. Figyelembe véve a lakosság növekedését ez komoly üzleti lehetőség, ami magyar munkahelyek megtartását és új munkahelyek létrehozását eredményezheti – tette hozzá. Szijjártó Péter beszélt arról is, látogatása nem tekinthető a Fülöp-szigeteki belpolitikával kapcsolatos állásfoglalásnak, ahogyan a NATO-tag Norvégia vagy „a demokratikus sztenderdek miatt ritkán megkérdőjelezett” Japán vagy Ausztrália külügyminiszterének, illetve az amerikai nagykövetnek a tárgyalása sem tekinthető a Fülöp-szigeteki belpolitikával kapcsolatos állásfoglalásnak. „Én a magyar gazdasági érdekeket képviseltem, a kollégáim pedig a hazájuk gazdasági érdekeit. Csak az ő esetükben ezen nem háborodott fel senki” – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.