Szijjártó Péter a visegrádi négyek (V4) csütörtöki budapesti külgazdasági miniszteri találkozójának sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta: komolyan veszik az Európai Bíróság döntését a kvótaperben, „mi tudjuk, hogy mi van benne, ellentétben sokakkal, akik nagyon sommás véleményt mondanak róla”, de nem olvasták el.
Ugyanis az ítélet „semmire sem kötelez minket”, arról szól, hogy az a döntési procedúra, amelynek nyomán az uniós belügyminiszterek döntöttek a kötelező betelepítési kvóta bevezetéséről, az európai jogszabályoknak megfelelően zajlott, „erről és nem többről szól” a bírósági döntés – közölte. Hozzátette: ezért az igazi harc most kezdődik.
A külügyminiszter kiemelte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy az EU belássa, az illegális bevándorlás veszélyes, a kötelező betelepítési kvóták veszélyesek és ellentétesek Európa érdekeivel. A V4 ebben egységes, tagjai egységesen utasítják el az illegális bevándorlást – jelentette ki.
Ugyancsak kérdésre a tárcavezető elmondta: a visegrádi partnerek között konszenzus van arról, hogy nem bővítik a V4-et, mert így tudnak a lehető leghatékonyabban és legegységesebben fellépni.
Ugyanakkor a V4+ formációkra nagy hangsúlyt helyeznek, így október 11-én, amikor a nyugat-balkáni külügyminiszterekkel találkoznak, a tanácskozásra Romániát is meghívják, ahogyan más ülésekre is – mondta.
Peter Ziga szlovák gazdasági miniszter kijelentette: a számok alapján nem nagyon működik a kötelező betelepítési kvóták rendszere. A szolidaritás kifejezése fontos, de annak különböző formái vannak – fűzte hozzá.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök-helyettes azt mondta: figyelembe kell venni, hogy Közép-Európa, a V4 országai annak idején a vasfüggöny keleti oldalán maradtak, gazdasági fejlődésük teljesen eltér a nyugat-európai országokétól, amelyek kétszer-háromszor gazdagabbak.
Úgy látja, az is fontos szempont, hogy a V4-es országoknak nincs olyan morális kötelezettségük a migráció ügyében, mint az egykori gyarmattartó országoknak.
V4 miniszteri tárgyalások – Az Egyesült Királyság és a V4-ek szoros együttműködése fontos a Brexit után is
Fontos, hogy az Egyesült Királyság és a V4-országok együttműködése szoros maradjon a Brexit után is – hangsúlyozták a visegrádi csoport országainak miniszterei és az Egyesült Királyság pénzügyminisztere az államok külgazdasági miniszteri találkozóját követő sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
Philip Hammond, az Egyesült Királyság pénzügyminisztere – aki részt vett a V4-ek miniszteri találkozóján – kiemelte: Nagy-Britannia érdeke, hogy az Egyesült Királyság a jövőben is együtt tudjon működni a V4-országokkal, mind a kereskedelmet, mind a befektetéseket tekintve.
Rámutatott: az Egyesült Királyságnak jelentős befektetései vannak a régióban, olyan brit világcégek, mint például a British Petrol, vagy a Rolls Royce fontos befektetésekkel rendelkeznek a V4-államokban. Brit cégek jelen vannak Magyarországon és Csehországban, de például a szlovák járműipar is fontos Nagy-Britannia gazdasága szempontjából. .
A brit pénzügyminiszter kiemelte: az Egyesült Királyság és a V4 országok kétoldalú kereskedelmi forgalma több mint évi 31 milliárd fontot ért el a legutóbbi időszakban.
Philip Hammond közölte: Nagy-Britannia tiszteletben tartja a Brüsszellel folyó tárgyalásokat, de a bilaterális kapcsolatokra is nagy hangsúlyt helyez. Azt is szeretnék elérni, hogy mind az uniós cégek, mind a brit vállalkozások a lehető legnagyobb szabadságot élvezzék a saját vállalati működésük alakításában, egyik oldalon se legyen hátrányuk a kilépés után sem. Hangsúlyozta: átmeneti időszak szükséges, hogy a cégek megszorítások nélkül működjenek a jövőben a brit kilépés után is.
Philip Hammond szólt arról is: azt kívánják elérni, hogy azok a uniós állampolgárok, akik már az Egyesült Királyságban élnek és dolgoznak, a jövőben is ugyanúgy éljenek tovább, de az EU-ban élő brit állampolgárok is hasonló elbánásban részesüljenek. Kiemelte: Nagy-Britannia a Brexit után is együttműködik majd az EU-val mind a külügyek, mind a védelmi kérdések területén, és természetesen a NATO keretein belül is.
Philip Hammond kérdésre elmondta: az Egyesült Királyságnak is érdeke, hogy az euró stabil és erős fizető eszköz legyen. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök-helyettes, gazdasági fejlesztésekért és pénzügyekért felelős miniszter fontosnak nevezte, hogy a szolgáltatások tekintetében a lehetőségeket ne csak fenntartsák, de bővítsék is, ez fontos az EU versenyképessége miatt is.
A foglalkoztatásról elmondta: „sok brit él Lengyelországban, de még több lengyel Nagy-Britanniában”, ezért fontos, hogy a munkavállalók ne szenvedjenek hátrányt a kilépést követően sem. Az is lényeges szempont, hogy megőrizzék a józanságot a Brexit-tárgyalások során, ne növeljék a bürokráciát, ne hozzanak újabb szabályokat.
Peter Ziga szlovák gazdasági miniszter arról beszélt, hogy Nagy-Britannia az ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere Szlovákiának, és jelentős brit beruházások vannak az országban. Kiemelte: jövőre indul 1,4 milliárd euró összegben a Jaguar-Land Rover beruházása az országban, amitől jelentős munkahelyteremtést is várnak.
Kitért arra: a hivatalos adatok szerint 80 ezer szlovák dolgozik Nagy-Britanniában, nem hivatalos adatok alapján ez a szám mintegy 200 ezer lehet.
A szlovák tárcavezető hangsúlyozta: Nagy-Britanniának és az EU-nak mindkét fél számára előnyös megállapodást kell kötnie. Kérdésre elmondta: Szlovákiában sikernek tekinthető az euró bevezetése, egyedüli V4-es ország, amely az eurót használja fizetőeszközként.
Vladimir Bartl cseh ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes megerősítette, hogy fontos a minden félnek előnyös megállapodás, hiszen a V4 és Nagy-Britannia fontos partnerek.
Kérdésre közölte: még viták vannak arról, hogy országának érdeke-e az euró bevezetése, az új kormány dolga lesz, hogy eldöntse, érdemes-e csatlakozni az euróövezethez.