- Szijjártó Péter szerint a bevándorlási válságnak a kiváltó okait kell kezelni
- A migrációs nyomás mellett a terrorfenyegetettség is a mindennapok részévé vált Európában
- Magyarország büszke lehet a magyar katonák szerepvállalásra a terrorizmusellenes koalícióban
- Az Iszlám Állam legyőzésével, nemcsak a migráció egyik kiváltó okát kezelik, hanem egész Európa és Európa szomszédságának biztonságát is javítják
- Az eddig 150 fős katonai kontingens 200 főre növelését javasolja a magyar kormány
- Waszczykowski: törvénytelen lenne az áthelyezési kvóta miatt elindítandó uniós eljárás
Szijjártó Péter hangsúlyozta: még az Európai Bizottság sem veheti el a tagországoktól azt a jogot, hogy mindenki maga döntse el, kit akar beengedni a saját országába, kikkel akar együtt élni és kikkel nem.
Közölte: nem engednek a hatáskörein jóval túlterjeszkedő Európai Bizottság zsarolásának, „kifejezetten európaiatlan magatartásának”, nem engedik meg, hogy bárki illegálisan Magyarország területére lépjen.
Szijjártó Péter szerint a bevándorlási válságnak a kiváltó okait kell kezelni. A legfőbb kiváltó ok az Iszlám Állam terrorszervezet, amellyel szemben rendkívül széles körű nemzetközi összefogás jött létre – tette hozzá.
Büszkék lehetünk a magyar katonák szerepvállalására
A miniszter közölte, az Egyesült Államok vezette globális koalíció az elmúlt időszakban komoly sikereket ért el: visszafoglalta az Iszlám Állam által elfoglalt területek 62 százalékát Irakban és 30 százalékát Szíriában, ezzel 4,1 embert szabadított fel.
Elmondta, Magyarország büszke lehet a magyar katonák szerepvállalásra a terrorizmusellenes koalícióban. Több mint ötszáz magyar katona szolgált eddig Irakban a parlament 2015-ös felhatalmazása alapján – részletezte. Úgy fogalmazott: „büszkék lehetünk arra mindannyian, hogy azon 27 ország közé tartozunk a világon, akik valódi katonákat küldenek ebbe a terrorizmus elleni nemzetközi harcba”.
Szijjártó Péter értékelése szerint a civilizált világ célja nem lehet más, mint az Iszlám Állam legyőzése, és ezzel nemcsak a migráció egyik kiváltó okát kezelik, hanem egész Európa és Európa szomszédságának biztonságát is jelentősen javítják. A miniszter elmondta, az új amerikai adminisztráció új lendületet adott az Iszlám Állam elleni küzdelemnek, a NATO pedig a közelmúltban döntött arról, hogy csatlakozik a terrorszervezet elleni koalícióhoz.
A világ legbrutálisabb terrorszervezetének tevékenységét már az európai emberek is érezhetik a bőrükön: a migrációs nyomás mellett a terrorfenyegetettség is a mindennapok részévé vált – hangsúlyozta.
Növelni kell a magyar katonai kontingens számát
Szijjártó Péter közölte, a magyar kormány az Iszlám Állam teljes legyőzése érdekében azt javasolja, hogy a globális koalíció többi résztvevőjéhez hasonlóan Magyarország is növelje a hozzájárulását. Hozzátette: az eddig 150 fős katonai kontingens 200 főre növelését javasolják, valamint kezdeményezik a területi mandátum kiszélesítését Irak egész területére.
A miniszter elmondta, azt is javasolják, hogy a katonai kontingens őrzés-védési, csapatkísérési, kiképzési feladatok mellett katonai segítségnyújtási és tanácsadási feladatokat is elláthasson. A mandátum 2019 végig szólna – ismertette.
Waszczykowski: törvénytelen lenne az áthelyezési kvóta miatt elindítandó uniós eljárás
Törvénytelennek minősítette kedden Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter az Európai Bizottság (EB) által kilátásba helyezett eljárást, amelyet sajtóértesülések szerint Csehország, Lengyelország és Magyarország ellen indítanak el a menekültek uniós tagországok közötti áthelyezési kvótájának nem teljesítése miatt.
Waszczykowskinál, aki interjút nyújtott a lengyel közszolgálati rádiónak, arra hivatkozva tudakozódtak az ügyről, hogy Alexander Winterstein, az EB szóvivője előző nap a PAP lengyel hírügynökség jelentése szerint azt mondta, a brüsszeli testület szerdán dönt arról, hogy kötelezettségszegési eljárást indít-e azon tagállamokkal szemben, amelyek nem vesznek részt a 2015-ben kiszabott egyszeri kvóta teljesítésében.
A lengyel diplomácia vezetője rámutatott: a kvótát egyik uniós tagállam sem teljesítette. Úgy értékelte: Lengyelországot e vonatkozásban „semmi sem fenyegeti”. „Nem fogunk reagálni – el fogjuk magyarázni, hogy mindez törvénytelen” – húzta alá a miniszter, kifejtve: a menekültek átirányítása, „áthelyezése”, nem hozható kapcsolatba semmilyen uniós politikával.
A dél-európai menekülttáborokból áthelyezendők „többségükben nem menekültek, hanem migránsok, akik illegálisan jutottak át Európába” – értékelte Waszczyskowski, rámutatva: az érintettek nem is akarnak Lengyelországba beutazni, átirányításukat erővel kellene végrehajtani. „Ezt követően védett táborokban tartanánk őket, ami megvalósíthatatlan” – szögezte le.
Hangsúlyozta: a bevándorlók befogadása a tagállamok hatáskörébe kell, hogy tartozzék.
A téma abban a beszélgetésben is felvetődött, amelyet Mariusz Blaszczak lengyel belügyminiszterrel folytattak a Radio Zet kereskedelmi csatornán, arról kérdezve őt, hogy a kormány kész-e bírságot fizetni a menekültek be nem engedéséért. „Egyáltalán nem dőlt el, hogy Lengyelország fizetni fog” – válaszolt a belügyminiszter.
Úgy értékelte: a nyugat-európai országoknak „nincs ötletük a probléma megoldására”.
A múlt heti luxemburgi uniós belügyminiszteri tanácskozásról beszámolva azt mondta: a nyugat-európai politikusok „sport segítségével integrálnák a muzulmán harcosokat, akik készen állnak önmaguk és mások megölésére”.
„Más komoly nyugat-európai politikus az integráció valamiféle szellemi koncepciójának kidolgozását szorgalmazta, miközben az ilyen koncepció már kétezer éve keletkezett, kereszténységnek hívják” – tette hozzá Blaszczak, úgy vélekdeve: „a sportra alapozó integráció nem teszi eredményessé a projektet”.
Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő úgy értékelte: a kilátásba helyezett kötelezettségszegési eljárás „az EB gyengeségét és tehetetlenségét mutatja”, a biztosok ezáltal „maguk járulnak hozzá az euroszkepticizmus növekedéséhez”.