– Hogy fest önöknél egy nagyobb családi összejövetel?
– Ezt hogy érti?
– Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke említette, hogy legalább száz unokatestvére van. Ön egy a sok közül, ezért tettem fel ezt a kérdést.
– Az nem azt jelenti, hogy egy családi eseményen mindenki jelen van. De az tény, hogy minden évben van egy úgynevezett Matolcsy-találkozó.
– Kik vesznek részt ezen?
– Annak az újságírónak az édesanyja például ott szokott lenni, aki a 444.hu-n több, személyemet támadó cikket jegyzett. De a kérdésre bővebben válaszolva, a világ számos tájáról érkeznek az összejövetelre, körülbelül százan szoktunk összegyűlni. Engem Szemereyként azért szoktak meghívni, mert édesanyámat dr. Matolcsy Annának hívják.
– Ilyenkor jut idő a kártyára is? Az egész családban népszerű a bridzs?
– Nem ezeken az alkalmakon, de igen, többen játszanak a családból. Valaki régebben kezdte, másban persze még nincs sok kilométer.
– Ön és Matolcsy György párban szoktak kártyázni?
– Mostanában igen, mi már a tapasztaltabbak közé tartozunk, de az elnök úr sűrű elfoglaltságai miatt az utóbbi egy-két évben egyre kevesebbszer fordul elő, hogy játszani tudunk.
– A jelek szerint nem csupán a kártyaasztalnál, hanem a pénzügyi-gazdasági élet területén is jó párost alkotnak. Legalábbis a sajtóban megjelent hírek alapján.
– Az újságok, internetes portálok sok mindent írtak, engem azonban egyszer sem kerestek meg. Ez alól csupán a Figyelő és a Portfólió.hu a kivétel. Az utóbbi újságírójával éppen a lejáratókampány kirobbanásának napján találkoztam volna, amit végül le kellett mondanom.
– Akkor ez egy remek alkalom arra, hogy tisztázzunk néhány nyitott kérdést. A Magyar Nemzeti Bank egyik fontos projektje a növekedési hitelprogram (nhp). Ön létrehozott egy pénzintézetet, amelynek a neve Növekedési Hitelbank (NHB). Fő tevékenységük éppen a jegybankos pénzek hitelként történő kihelyezése. Miért döntött az NHB megalakítása mellett?
– Mindig érdekelt a bankvilág, de csak a közelmúltban váltak adottá a lehetőségeim az üzletkötésre. A piaci környezet miatt jó áron sikerült hozzájutni az 1990-ben alakult bankhoz. Ennek a pénzintézetnek változtattam meg a nevét Növekedési Hitelbankra. Megjegyzem, a bankszektorral már a 90-es évek elején szoros kapcsolatba kerültem. Számos német cégnek, illetve több, Magyarországra érkező külföldi pénzintézetnek készítettünk régiós kockázati elemzéseket. 1995-ben ezzel a profillal hoztuk létre a BanKonzult Kft.-t.
– Erről a cégről majd később. Miért a Növekedési Hitelbank nevet választották?
– Mert ez a név még nem volt levédve, és a fejlődést tükrözi.
– Bankjuk fő profilja mégiscsak a jegybankos pénz kedvezményes hitelként történő kihelyezése különböző vállalkozásokhoz. Állítólag önök kezelik a Magyar Nemzeti Bank hat alapítványának, illetve több hozzájuk kötődő cégnek a pénzét is. Ez valóban így van?
– Részben. Az NHB-n kívül még legalább négy bankot említhetnénk az alapítványi vagyon kezelésével összefüggésben, tudomásom szerint a legkevesebb nálunk van, ezért ebben semmi kivetnivalót nem látok.
– Az önök bankja esetében mekkora összegről beszélhetünk?
– Banktitkot nem adhatok ki.
– Sajtóhírek szerint a Kecskeméti Duális Oktatás nevű alapítványi cég alaptőkéje is járt az NHB számláján. Csak ez 12 milliárd forint volt.
– Az, hogy járt, nem azt jelenti, hogy jelenleg is ott van.
– Szemükre vetették azt is, nem elég, hogy a jegybank alapítványai, azok cégei az önök bankjában tartják pénzük egy részét, még a számlavezetési díjból is hasznot húznak, ami ekkora összegnél…
– Elnézést, hogy közbevágok, de a díj mellett beszélnünk kell a kezelés költségéről is. A kettő körülbelül kiegyenlíti egymást. Egyébként nyilván a bank tevékenysége főként arról szó, hogy árrést produkál. Ez nem ajándék. De visszakérdeznék. Az nem probléma, hogy a többi pénzintézet mivel mennyi pénzt keres?
– Maradjunk még egy kicsit a Kecskeméti Duális Oktatás nevű cégnél: az újságírók kiderítették, hogy a társaság vezérigazgatója, Szemerey Szabolcs a kecskeméti polgármester férje. Ebből többen azt a következtetést vonták le, hogy a bankválasztás és a rokoni kapcsolat között összefüggés van. Mit gondol erről?
– Nem tulajdonítanék túlzott jelentőséget ennek. A bank kiválasztása egyfajta bizalmat követel. Az említett cég pedig minket tisztelt meg a bizalmával. Egyébként Szemerey Szabolcs csak nekem rokonom.
– Az MNB-s pénzekből hány vállalkozásnak nyújtottak hitelt?
– Soknak, hetvennyolc nhp-s ügyfelünk volt, huszonegymilliárd forintot helyeztünk ki. Itt szeretném megjegyezni, hogy ezek ugyanúgy piaci alapú hitelek, mint minden más vállalkozási hitel. A Magyar Nemzeti Bank a forrást biztosítja, amelyhez a fedezetet és a kockázatot már az NHB vállalja. A nagy piaci szereplőkkel ellentétben mi szívesen hitelezünk 2,5 százalékkal. Azért tudunk sikeresek lenni, mert kicsik és hatékonyak vagyunk. Az NHB egyébként a politikai palettán való elhelyezkedéstől függetlenül nyújt hitelt a cégeknek. Az nhp-hitel nem ingyenpénz, nem adomány, hanem kedvező kamatozású hitel, legalább harmincegyezer vállalkozás kapta meg az elmúlt időszakban.
– Egyes kimutatások szerint a hitelezett cégek nagy része főként az ön üzleti és családi köréhez tartozik. Helytállóak ezek az állítások?
– Matolcsy Ádám – Matolcsy György fia – és a Szemerey család kevesebb mint öt százalékát kapták az általunk kihelyezett pénzeknek. Minden hitelt a szabályok teljes betartásával helyeztünk ki, különös figyelemmel az összeférhetetlenségi szabályokra.
– Az ön által tulajdonolt bank felügyelőbizottságában helyet kapott Szemerey Bertalan, aki szintén a rokonok számát növeli. A családi kötelékek nem játszottak szerepet a hitelezés folyamatában?
– Szemerey Bertalan a testvérem fia. De nem gondolom, hogy csak azért, mert valaki Matolcsy vagy Szemerey, ne kaphatna hitelt a növekedési hitelprogram részeként vagy ne vállalhatna szakmai munkát a szabályok betartásával.
– Az előbb érintőlegesen ugyan, de szóba került az ön érdekeltségeinek zászlóshajója, a BanKonzult Kft. Ez a vállalkozás a Magyar Nemzeti Bank hat alapítványával és magával az MNB-vel is szerződéses viszonyban van. Milyen munkát végeznek, és ezért mennyi pénzt kapnak?
– Még a 2008-as válság idején határoztuk el, hogy a BanKonzult Kft. hazai, valamint globális trendelemzéseket fog készíteni, és ezt a terméket a piacon értékesítjük. Éppen az egész világgazdaságot érintő krízis mutatott rá, hogy mekkora szükség van ezekre az elemzésekre. Ezt vásárolják meg az alapítványok és a jegybank évente összesen hatvanmillió forintért. De nemcsak ők fizetnek ezért, hanem egy sor multinacionális cég és pénzintézet is.
– Miért kell minden MNB-s alapítványnak és még a jegybanknak is külön-külön megvennie ezeket az elemzéseket?
– Mert ez egy termék, aki használni akarja, az megveszi. A Windowst is mindenki megvásárolja, aki a munkája során alkalmazza.
– Ön szerint a Magyar Nemzeti Bank képtelen hazai és globális trendelemzések elkészítésére?
– Az MNB több forrásból vásárol ilyen elemzéseket, pont azért, hogy összehasonlíthassa különböző szakembergárdák munkáit, amelyek hatással lehetnek a saját elemzéseikre. Arra egyébként, hogy ez a fajta tanácsadás eredményes volt, a legfőbb bizonyíték az, hogy a támogatásokra elköltött pénz ellenére több pénz van az alapítványokban, mint amennyit beletettek. Az alapítványi kuratóriumok tagjai nyilván nem kockázatelemzéssel foglalkozó szakemberek, ezért mindenképpen megéri, ha döntéseik meghozatala előtt megismerik a piaci folyamatok várható alakulását. Ezt mi minden hónapban lehetővé tesszük az ügyfeleinknek.
– Az egyik szóban forgó jegybankos alapítványnak éppen Szemerey Gabriella, az ön felesége az igazgatója. Ő emellett több alapítványi cégben is felbukkan, de sajtóhírek szerint olyan vállalkozások is őt jelölik meg kapcsolattartóként, amelyekben semmiféle tisztsége nincs.
– Ilyenről nincs tudomásom. A feleségem több nyelven beszélő, többdiplomás hölgy, akiben megbíznak a kollégái. Emögött nem a rokoni kapcsolatokat kell nézni, hanem az általa nyújtott szakmai teljesítményt. Rendkívül fontos továbbá, hogy egy alapítványban nem az igazgató hozza a döntéseket, hanem a kuratórium. Az igazgató szerepe lényegében az, hogy a kuratórium döntéseit végrehajtja.
– Rendben, de az újságolvasó azzal szembesül, hogy minden nap felbukkan egy rokon a Matolcsy György által vezetett jegybank környezetében.
– Nem csupán a Magyar Nemzeti Bank körül bukkannak fel, hanem az elmúlt húsz évben a gazdasági és a pénzügyi élet, a cégvilág, valamint a tudomány számos területén, külföldön és Magyarországon egyaránt.
– Ejtsünk néhány szót a New Wave Media és a New Wave Production nevű cégekről! A VS.hu-t, illetve az Origo.hu-t kiadó kft.-kről időtlen idők óta megjelent, hogy az ön érdekeltségébe tartoznak. Ezt csak a közelmúltban cáfolta, azt követően, hogy kiderült, irgalmatlan nagyságú pénzek áramlottak a cégekhez a Magyar Nemzeti Banktól. Miért?
– Őszintén szólva nem igazán érdekelt. A Cink.hu közölte először ezt a téves állítást, aminek nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget.
– Az értesülés azonban végigsöpört a médián. Nem lett volna célszerű kiadni egy közleményt, hogy az információ téves?
– A köztem és a szóban forgó cégek közötti vélt tulajdonosi kapcsolatot a sajtó eddig csupán feltételezésként tálalta, most azonban eljutottunk egy olyan szintre, amikor már tényként kezelik. Ennek oka egyértelmű: valószínűleg sokaknak szúrja a szemét, hogy Száraz István cége az Origo megvásárlásával komoly tényezővé nőtte ki magát a médiában, másfelől sokan – minden jel szerint politikai tőkét remélve ettől – az én személyemet és vállalkozásaimat kívánják hitelteleníteni.
– Tehát azt mondja, hogy sem most, sem korábban nem volt a New Wave cégek tulajdonosa?
– Nem voltam és nem vagyok tulajdonos.
– Valami köze azért csak volt a cégekhez, hiszen a két vállalkozás alapítása után az illetéket a korábban már többször említett BanKonzult Kft. fizette meg.
– Mindjárt elmondom, ez miként történt. 2013 elején a fiaim baráti köréhez tartozó Száraz István megkeresett azzal, hogy van egy ötlete. Létre kívánt hozni egy hírportált és arra kért, hogy vegyek részt a projekt finanszírozásában. Erre nemet mondtam, de felajánlottam, hogy segítek neki pénzügyi befektetőt keresni. Ezt követően kötöttünk egy tanácsadói szerződést. A BanKonzult tehát mint tanácsadó cég vett részt az ügyletben, ezért szerepelt az alapításkor született iratokon a társaság neve. Megjegyzem, 1995 óta számtalan vállalkozás elindulását szerveztük meg. Ilyen alapon még rengeteg cég érdekeltségével hozhatnának összefüggésbe.
– Kerényi György, a VS.hu azóta távozott főszerkesztője nemrégiben közölte, önnel mint tulajdonossal egyeztetett a portál ügyeit illetően.
– Kerényi úrral egyetlen alkalommal találkoztunk. Határozottan állítom, nem mint tulajdonos beszélgettem vele.
– Meglehetősen életszerűtlen, hogy valaki nem tudja, a tulajdonossal vagy egy tanácsadóval áll szemben.
– Ezt nem tudom másként tekinteni, mint a helyzet teljes félreértelmezéseként. Ismétlem, én a VS.hu megalakulása óta üzleti tanácsadóként vettem részt a portált tulajdonló cég hátterének kialakításában. Ilyen minőségemben adtam tanácsokat, és ilyen minőségemben vettem részt egyeztetéseken a lap kialakításában részt vállaló személyekkel.
– Mit tanácsolt?
– Ez megint csak az üzleti titok körébe tartozik, amivel kapcsolatban köt a diszkréció követelménye.
– Azért Száraz István sem törte össze magát, hogy vállalja a tulajdonosi szerepet. Ezt csak nemrég tette meg. Vajon miért?
– Erről szerintem őt kellene megkérdezni.
– Néhány szót még Száraz Istvánról. A sajtóban sorjáznak a cikkek arról, hogy az önök bankja a növekedési hitelprogram részeként jelentős hiteleket nyújtott Száraz István érdekeltségeinek.
– Mi ezzel a probléma? Ez teljesen természetes. A Magyar Nemzeti Bank céljaival egyezően jutott kedvezményes hitelhez számtalan vállalkozás az országban. Miért ne vehettek volna részt a programban éppen Száraz István cégei? Ismét szeretném hangsúlyozni, hogy az nhp-hitelek ugyanolyan piaci garanciák mellett működnek, mint bármelyik másik vállalkozási hitel, tehát ez nem ingyenpénz.
– Ön lejáratókampányról beszél, mit kíván lépni ezután?
– Egyrészt – bár nem vagyok az a típus, akit az éltet, hogy viszontlássa magát a lapokban – most itt vagyok és beszélgetek önnel, hogy elmondjam az igazságot. Másrészt a rosszindulatú, valótlan állításokat tartalmazó írások miatt helyreigazítások tucatjait indítottuk el. Két politikussal szemben pedig személyiségi jogi pert kezdeményeztünk.