– Itt a munkásokon és a biztonsági személyzeten kívül senki nincs, ha információt szeretnének kapni a felújításról, akkor a betléri kastélyban érdeklődjenek – közli egy őr, miután csöngetésre kinyitja a 2012. március 10-én leégett krasznahorkai vár kapuját. Emlékezetes, a tragédia előzménye az volt, hogy két (11 és 12 éves), a vár alatti illegális telepen élő roma gyerek cigarettázás közben felgyújtotta a füves domboldalt.
A helyzetet súlyosbította, hogy a helyiek szerint a vár környéke gondozatlan, bozótos volt. Az erős szélben a lángok átterjedtek a várra is, a tetőszerkezet leégett, majd beomlott, de a mennyezetek többnyire megóvták a termeket. Kiégett azonban a legrégebbi, gótikus palotarész, abban megsérült Andrássy Manó fegyvergyűjteménye. Így járt a reneszánsz palota egy része is, megrongálódott a harangtorony, benne a három haranggal. Leégett a kápolna is.
Aznap az esti órákban Daniel Lipsic belügyminiszter és Daniel Krajcer kulturális miniszter sajtótájékoztatót tartott a helyszínen. Utóbbi azt mondta, hogy tragédiára számítottak, ám szerencsére csak katasztrófa történt. Ugyancsak Krajcer néhány nappal később arról beszélt, a várat a közeljövőben részlegesen megnyitják.
A miniszter és kollégái „álma” úgy szólt, hogy „már őszre, talán szeptemberre” sikerül részlegesen felújítani a várat, hogy a nagyközönség már a megnyitott részből figyelhesse a további felújítási munkákat. Száz nap elteltével az új kultuszminiszter, Marek Madaric azonban már azt nyilatkozta, hogy „ha komolyabban semmi sem zavarja meg a munkák menetét, úgy durván egy év múlva megnyithatnák az alsó és a középső várat”.
Azóta újabb négy év telt el, de a várkapun továbbra is lakat van, az egykor forgalmas parkoló üres, elhagyottak a környező szolgáltató egységek is. A várból időnként kalapálás hangja szűrődik ki, emellett egy, az udvaron felállított, éppen mozdulatlan toronydaru árulkodik arról, hogy belül felújítás folyik.
– Ami akár még évekig eltarthat – erről már a krasznahorkai várat is működtető Betléri Múzeum igazgatója beszél lapunknak. Barczi Gyula elmondja, hogy a szlovák kormány azt szeretné, ha még ebben a parlamenti ciklusban, 2020-ig megnyitna a felújított vár, de neki ezzel kapcsolatban erős kétségei vannak.
– A tűzeset miatt egyesek nagyon optimisták akartak lenni. Arra azonban nem gondoltak, hogy a vár már a katasztrófa előtt sem volt jó állapotban. Az épületet a tűzesetet megelőzően utoljára a rendszerváltás előtt újították fel, a munkálatok 1989-ben fejeződtek be. A fejlesztést ráadásul az ötvenes években készült rajzok, tervek alapján hajtották végre. A múzeum nem volt korszerű állapotban, még mosdó sem volt benne – mutat rá Barczi Gyula, aki 2014. június 16-tól áll a Betléri Múzeum élén.
Az igazgató szerint az optimista politikusok azt sem vették figyelembe, hogy a tűzben nem csak a tető nagy része semmisült meg, a hatalmas hő megrongálta a falakat is. Az elpusztult várat statikusok vizsgálták meg, majd a falakat több helyen le kellett bontani, és újjá kellett építeni, ezután jöhetett a tető felújítása. – Az lett volna a legjobb, ha a tűz után nemzetközi tendert írnak ki, és a teljes munkát – a tervezéstől, a múzeum koncepciójának átgondolásán át a kivitelezésig – egy hozzáértő cég kapta volna meg.
Nem így történt, de ennek ellenére igyekszünk a legjobbat kihozni a helyzetből. A falakat mostanra helyrehozták, kész az állandó tetőszerkezet is, de a várat teljesen fel kell újítani. Ehhez segítségünkre lesz az a több ezer oldalas dokumentáció, amit az építésztörténészek állítottak össze az épületet kutatva.
A vármúzeum koncepcióját már megalkottuk, az építész megtervezi a múzeumot, ki kell alakítani a termeket, az udvart, ami rendkívül bonyolult munka lesz. Végül a terveket a szakhatóságoknak is jóvá kell hagyniuk. Csak akkor fogok szabadságra menni, ha megnyit a vár – hangsúlyozza Barczi Gyula.
A szakember kitér arra is, hogy a tűzeset után számos alapítvány nagyon sok támogatást gyűjtött. A Szlovák Nemzeti Múzeum által meghirdetett hivatalos közadakozásra körülbelül 185 ezer euró érkezett, ebből eddig ötezer eurót költöttek el Serédy Zsófia szarkofágja és szekrénye felújítására. A pénz nagy részéből a kápolna falképeit fogják restaurálni, de ehhez addig nem tudnak hozzáfogni, amíg a vár felújítása nem fejeződik be.
A harangokat szintén adományokból öntötték újra, amelyeket azóta már be is helyeztek a toronyba Krasznahorkaváralja polgármestere segítségével.
A leégett vár körülbelül hétezer műtárgya szétszórva várja a felújítási munkák végét.
– Sok tárgy raktárban pihen, egy részüket a betléri kastélyban állítottuk ki, de az irodámban is vannak restaurálásra váró bútorok – mutat körbe Barczi Gyula. Az igazgató örömmel teszi hozzá, hogy a tűzben leginkább megsérült gótikus palota fegyvergyűjteményét is többnyire sikerült helyreállítani. A fegyvereket brünni szakemberek újították fel, ők a cseh kormánytól kaptak anyagi fedezetet a munkához.
– A brünni kollégák szinte csodát tettek, még Szapolyai János tűzben girbe-gurbára deformálódott kardját is újjá tudták varázsolni. Kiderült, kevesebb mint száz tárgy semmisült meg, köztük ón kancsók. A felújított fegyvereket Brünnben később kiállítottuk, majd a gyűjtemény ideiglenesen a pozsonyi várba került – fogalmaz a Betléri Múzeum igazgatója. Emellett helyreállították már Serédy Zsófia szarkofágját és szekrényét, amelyeket a vár megnyitásáig szintén a betléri kastélyban lehet megtekinteni, csakúgy, mint a bárónő múmiáját, amit átfogó vizsgálat után rendbehoztak, és át is öltöztettek.
A vendégek értékelik a szakemberek fáradozásait, mert 2014-ben még csak alig több mint 30 ezren látogatták meg a betléri kastélyt, míg tavaly már 65 ezren váltottak jegyet.
Ami pedig Krasznahorkaváralját illeti, a település szintén megsínylette a vár pusztulását.
– A helyiek azt hajtogatják, hogy nincs vár, nincs vár, pedig van. Az épület nem tűnt el, csak a múzeum nem látogatható, de köré lehetne programokat szervezni. Ám a krasznahorkaiak nem csinálnak semmit, a helyi szolgáltatás alacsony színvonalon van.
Se étterem, se megfelelő szállás nincs helyben, a település bajban lenne, ha holnap kinyitna a vár – mondja Barczi Gyula. Erre azonban még várni kell, akár hosszú éveket.