Súlyos belső konfliktusok feszítik az Autonómok és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) fúziójából létrejött baloldali „szuperkonföderációt”, a Magyar Szakszervezeti Szövetséget (Maszsz) – állították egybehangzóan szakszervezeti forrásaink Székely Tamás lapunknak adott nyilatkozata alapján. A Maszsz alelnöke lesújtóan beszélt az MSZP új vezetője, Molnár Gyula ajánlatáról, miszerint a szakszervezetek felé szeretnének nyitni.
A kormánypártisággal aligha vádolható Székely szerint a baloldali pártoknak a szlogeneken kívül semmilyen programjuk, ajánlatuk nincs a szakszervezeteknek és a munkavállalóknak, manapság inkább a Fideszt jellemzik baloldali intézkedések. A csúcskonföderáció alelnökének kijelentései azért is érdekesek, mert a Maszsz elnöke, Kordás László lapunknak korábban viszont nem mondott nemet egy MSZP-vel való lehetséges együttműködésre, sőt egy együttműködési megállapodás lehetőségét sem zárta ki.
Szakszervezeti forrásaink mindezt azzal magyarázták, hogy az Autonómok és az MSZOSZ más hagyományokkal, hozzáállással rendelkezett a fúzió előtt a pártokhoz való viszonyulást illetően. Bár mindkét konföderáció baloldalinak vallotta magát, az Autonómok, ahonnan Székely jött, igyekezett távolságot tartani a pártoktól. Az MSZOSZ viszont, amelyből Kordás érkezett, nyíltan az MSZP-t támogatta, ennek jegyében Medgyessy Péterrel és Gyurcsány Ferenccel is együttműködési megállapodást kötött a választások előtt. Bár főként a gyurcsányi ígéretekből semmi sem valósult meg, Kordás később az MSZOSZ alelnöki székét a Gyurcsány-kormány államtitkári posztjára cserélte, majd az Állami Foglalkoztatási Hivatal főigazgató-helyettese lett. Kordás ezután a szocialista politikusok vezette Közmunkások Szakszervezete főtitkári posztját töltötte be, végül a Maszsz elnöki székében kötött ki.
„Mindezek tükrében nem csoda, ha Kordás, illetve más MSZOSZ-es szakszervezeti vezetők inkább nyitottabbak az MSZP-vel való együttműködésre” – magyarázták forrásaink. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ma már az MSZOSZ-esek, és főként az egyre fogyatkozó „nagy öreg” ágazati vezetők között sincs nagy renoméja a szocialistáknak. Az MSZP jelenlegi elnökére pedig kifejezetten azért orrolnak a „régiek”, mert Molnár Gyula állítólag egy korábbi országos elnökségi ülésen lesajnálóan beszélt a szakszervezetekről, mondván: azok nem szavazatszerző tényezők, ezért nem kell foglalkozni velük. Mindazonáltal a régi szakszervezeti vezetők tisztában vannak az MSZP helyzetével és választási esélyeivel is, így nem sok értelmét látják annak, hogy a „semmivel összefogjanak” – szögezték le forrásaink. Szerintük legfeljebb egyéni ambíciókra apellálva, a fiatalabb érdekvédő-korosztállyal vehetik fel sikeresen a kapcsolatot a szocialisták.
Bár az MSZP egyelőre még nem kereste meg a közszférát képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumát (SZEF), Földiák András lapunknak azt mondta: nyitottak lennének, sőt kifejezetten örülnének, ha minél több párt zárkózna fel egy olyan szakmai program mögé, amelyik megfelelő közszolgálati rendszert kínálna. A SZEF elnöke nem zárta ki egy együttműködési megállapodás lehetőségét sem, ám hangsúlyozta, ilyen szoros közösködésre egyik párttal sem törekednének. Földiák András azonban egyértelművé tette: a választás előtti évben összefoglalják a legfontosabb törekvéseiket, követeléseiket, amivel támogatást kérve minden pártot megkeresnek majd.