Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja meg az összes képviselő kétharmadának szavazatával, titkos voksoláson, tizenkét évre. A testület elnökét a parlament választja az alkotmánybírók közül, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart.
Az Ab létszáma tavasszal csökkent 11 fősre, az elnöki tisztség pedig jelenleg nem betöltött, jogköreit Sulyok Tamás elnökhelyettes gyakorolja. Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává; 2015. április 1-jétől kezdődően a testület elnökhelyettese, az elnöki jogköröket 2016. április 22-től látja el.
Az Ab elnökét és négy új tagját a tervek szerint jövő kedden választja meg az Országgyűlés, előtte bizottsági meghallgatáson vesznek részt.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz, a KDNP és az LMP megegyezett az Ab hiányzó bírói helyeire a jelöltekről – a frakciók Marosi Ildikót, Horváth Attilát, Schanda Balázst és Szabó Marcelt jelölik -, és a testület új elnökének személyéről is egyetértés jött létre a három képviselőcsoport között. Kósa Lajos azt is mondta, próbáltak az MSZP-vel és a Jobbikkal is egyeztetni, ám a szocialisták „elzárkóztak”, a Jobbikkal pedig a személyekben nem tudtak megegyezni.
Az MSZP puccsszerűnek minősítette a keddre tervezett alkotmánybíró-választást, azon – jelezte Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese – a szocialisták nem is vesznek részt. Úgy látják, a Fidesz be akarja venni az Alkotmánybíróságot is, ehhez demokratikus ellenzéki párt nem asszisztálhat. Hozzátette: őszintén sajnálják, hogy a Lehet Más a Politika ehhez a puccsszerű alkotmánybíró-választáshoz a nevét és a szavazatait adja. Az LMP ma bebizonyította, hogy titokban a Fidesz kottájából játszik – hangoztatta Burány Sándor.
A Jobbik sérelmezte, hogy a kormánypártok nem egyeztettek a Jobbikkal a kérdésről, és szóvá tette, hogy az LMP a háttérben „lepaktált” a Fidesszel. „Hogy ennek milyen ára van, vagy mit kapott cserébe az LMP, az most még nem tudjuk, ezt majd nekik kell megmagyarázniuk” – jegyezte meg az ellenzéki párt szóvivője, aki tudatta azt is, hogy a megnevezett jelöltekről a Jobbik még nem alakította ki álláspontját.
Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos csütörtökön azt mondta, a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az Ab azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket. Hangsúlyozta, a jelöltek kiválasztásakor fontos szempontjuk volt, hogy nem zsákmányszerzésre törekedtek, támogatásukért nem kértek pozíciót. A kiválasztás szempontjai között a függetlenség mellett a környezetvédelmet és azt nevezte meg, hogy legyen női jelölt.
A DK kollaboránsnak tartja az LMP-t, amiért megegyezett a kormánypártokkal az alkotmánybíró-jelöltekről.
Sulyok Tamás életrajza
Sulyok Tamás alkotmánybírót, az Alkotmánybíróság – jelenleg elnöki jogkört gyakorló – elnökhelyettesét javasolja az Alkotmánybíróság következő elnökének Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Sulyok Tamás 1956. március 24-én született. 1980-ban szerzett diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1982-ben jogi szakvizsgát tett. 2004-ben az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetében európai jogi szakjogász képesítést, 2013-ban a Szegedi Tudományegyetemen PhD-fokozatot szerzett. Pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon, 1982-1986 között a kiskunfélegyházi termelőszövetkezet jogtanácsosa. 1986-tól Szegeden jogtanácsos, 1991-1996 között a Sulyok-Japport, 1997 óta a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda ügyvédje. 1998 és 2002 között a szegedi önkormányzat jogi képviseletét látta el, 2000-től alkotmánybíróvá választásáig Ausztria tiszteletbeli konzulja volt Szegeden. 2005 szeptembere óta a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének óraadó tanára. Kutatási területe az ügyvédség alkotmányos helyzete Magyarországon, az Európai Közösség belső piacára vonatkozó szabályozás és az ügyvédi szolgáltatások összefüggései.
Az Országgyűlés 2014. szeptember 24-én választotta meg az Alkotmánybíróság tagjának, 2015. április 1. óta az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 2016. április 22. óta – miután a korábbi elnök, Lenkovics Barnabás megbízatása április 21-én lejárt – ő gyakorolja az Alkotmánybíróság elnöki jogköreit.