Március 13-án választja meg az Országgyűlés Magyarország köztársasági elnökét a következő öt évre. A kormánypártok jelöltje Áder János jelenlegi köztársasági elnök. Az ellenzék pedig – a Jobbik kivételével – Majtényi László volt ombudsman, az Eötvös Károly Intézet (Ekint) vezetője, a Soros-birodalom államfőjelöltje mögé sorakozott fel.
Az intézetet a Soros Alapítvány hozta létre még 2003 januárjában azzal a céllal, hogy újszerű intézményi formát teremtsen a demokratikus magyar közélet formálására. Az Ekint – jogi formáját tekintve nonprofit kft. – tulajdonosa 2009-től az Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány, elnöke pedig Majtényi László lett. A szervezetet működtető alapítvány tisztségviselői között találjuk Radnóti Sándor kuratóriumi elnököt, Bíró Krisztinát és Bárd Petra Dórát.
Majtényi – akit a Horn-kormány idején választott meg a parlament MSZP–SZDSZ-es többsége adatvédelmi biztosnak – az Átlátszóhoz több fronton kötődő Mérték Médiaelemző Műhely felügyelőbizottsági tagja is.
Az Ekint honlapján lévő közhasznúsági beszámolókból kiderül, hogy a „civilnek” mondott szervezet 2010-ben 19,3 millió forintot kapott Soros Györgyhöz köthető forrásból (miközben az összbevételük 21,8 millió volt). 2011-ben már 39,2 millióhoz jutottak, miközben a Soros-féle Közép-európai Egyetemmel (CEU) közös projektért további hatmillió forint érkezett hozzájuk. A 2012-es év 38,9 milliót hozott a konyhára, plusz nyolcmilliót működési támogatásként kaptak. 2013-ban 7,8, 2015-ben pedig 14,8 millió állt a házhoz Soroséknak köszönhetően, ám a teljes, 2017-ig futó programokra összesen 32 millió forintot kaptak.
Emellett a Rockefeller Brothers Foundation is adott 14 milliót egy 2014–2016 közötti programra, illetve a Holland Királyság nagykövetsége 24,4 millióval járult hozzá a „fiatalok felébresztéséhez” állampolgári kötelezettségeik iránt. Mindez azt jelenti, hogy 2010-es kormányváltás óta 2017-ig a Majtényi vezette Ekint több mint 145 millió forintot kapott, amelynek túlnyomó része Soros György amerikai pénzügyi machinátor szervezeteitől származik.
A hazai társadalmi legitimitást kifejező egyszázalékos felajánlásokból nulla forint bevétele volt 2015-ben a szervezetnek, amely a tavaly októberi kvótaellenes népszavazáskor bojkottra, illetve érvénytelen szavazatok leadására buzdított. A Magyar Idők már korábban beszámolt arról, hogy a Soros György alapította Open Society Foundations (OSF), azaz Nyílt Társadalom Alapítványok 2025-ig szóló Magyarország-projektet indított még 2015 nyarán.
A szervezet angol nyelvű honlapján található felhívásból kiderült, a Magyarország-projekt célja, hogy ösztönözze a hosszú távú liberális politikai gondolkodás kifejlődését Magyarországon, közelítse egymáshoz az uniós és a magyar gondolkodást, különös tekintettel a kiemelt területekre, mint a migráció és a menekültkérdés vagy az átláthatóság és a számonkérhetőség.
A másik legfőbb cél a közösségszervezés. „A Magyarország-projekt erősíti a civil aktivitást, a közösségi önszerveződést, valamint a közösségi jogvédelmet Magyarországon oly módon, hogy civilek csoportját megerősítve ezek képesek lesznek nyomást gyakorolni a döntéshozókra.
Támogatja a helyi közösségszervező csoportokat és az alternatív online közösségeket, az egy cél érdekében összegyűlő aktivistákat s nyomáscsoportokat” – állt az OSF felhívásában.