Alaphazugságnak nevezte Molnár Gyula, az MSZP elnöke nemrégiben azt a felvetést, hogy Soros György, egy nyolcvanhét éves ember Amerikából, Botka Lászlóval és a szocialistákkal összefogva akarja megbuktatni az Orbán-kormányt. A pártvezér véleményével viszont élesen szemben áll az elmúlt negyedszázad gyakorlata.
Botka László 2002-ben a nemzetközi tőzsdespekuláns magyarországi „helytartóságától” kapott segítséget polgármesteri kampányához. A Soros Alapítvány ugyanis az említett évben finanszírozta egy civil csoportosulás, a Szegedért Egyesület hírleveleinek előállítását és terjesztését, a szervezet pedig elindult a helyhatósági választáson.
Polgármesterjelöltje, egyben vezetője Csapó Balázs volt, akit a rendszerváltást megelőző ellenzéki tevékenysége, valamint a múltbéli MDF- és Fidesz-tagsága egyaránt alkalmassá tett arra, hogy a jobbközép pártok támogatását élvező Balogh Elemér kihívójaként szavazókat hódítson el tőle, ezzel Botka László helyzetét erősítve.
Csapó és köre egyébként már 2001-ben hozzálátott a fideszes polgármester, Bartha László pozíciójának gyengítéséhez: igyekeztek mindenből botrányt keverni, egy ingatlanügy kapcsán például később megalapozatlannak bizonyult feljelentést tettek a polgármester és tizenhét képviselő ellen.
Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a szocialisták akkori ifjú titánja Soros György külső segítségével került a Tisza-parti város élére csaknem tizenöt évvel ezelőtt. A hála sem maradt el: Csapó Balázsból, a Szegedért Egyesület jelöltjéből két évvel a választás után Botka felkérésére lakossági érdekvédelmi megbízott lett.
Az MSZP miniszterelnök-jelöltjéről érdemes még megjegyezni, hogy eddigi pályafutása során nem ápolt látványosan jó kapcsolatot a Soros-hálózat szervezeteivel, amelyek 2010 előtt jobbára az SZDSZ-be voltak becsatornázva. Az viszont figyelemre méltó, hogy Botka idén május végén éppen akkor utazott Brüsszelbe, amikor a milliárdos is ott járt és szívélyes megbeszélést folytatott többek között az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel.
A Soros Alapítvány politikai elköteleződése korábban is nyilvánvaló volt, elég csak arra gondolni, hogy a szervezet kurátora, majd elnöke haláláig Vásárhelyi Miklós, az SZDSZ egyik alapítója és egykori országgyűlési képviselője volt. Utódja Halmai Gábor lett, ő ugyan nem volt párttag, de az SZDSZ holdudvarába tartozott, alkotmánybírónak is jelölték. A nevéhez fűződik többek között a Soros-féle Közép-európai Egyetem Emberi jogi programjának megalapítása, a 2006-os választások előtt pedig kinevezték az Országos Választási Bizottság elnökhelyettesévé.
Halmai feltűnése a Soros Alapítvány élén a társaság politikusabbá válását jelezte. Korabeli, azaz 2001-es sajtóhírek szerint az után esett rá a választás, hogy a szervezet névadója Magyarországra látogatott és itt szembesült a szerintük elharapódzó antiszemitizmussal, valamint az Orbán-kormány „fasizálódásával”.
Vele együtt került be egyébként a társaság vezetésébe Majtényi László, a volt adatvédelmi biztos, akit a balliberális pártok tavasszal államfőnek jelöltek. A Halmai–Majtényi tandem ténykedésének eredménye az az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, amely – mint lapunk beszámolt róla – milliókat kapott tavaly Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatától a kormánybuktatás előkészítésére.
Bár az alapítvány elnöke hangoztatta, hogy közvetett módon sem kívánnak pártokat támogatni, ez már addig is bevett gyakorlat volt a szervezetnél. Egy korabeli cikkében a Heti Válasz leplezte le, hogy 2000-ben a Soros Alapítvány elnöki keretéből egészítették ki az MSZP-hez kötődő Politikatörténeti Intézet Kht. bevételeit.
Ugyanabban az évben együttesen több mint hárommillió forinthoz jutott a szabad demokratákkal szervezeti kapcsolatokat ápoló Esztergomi Liberális Klub, a Társaság a Szabadelvű Belvárosért, valamint a Liberális Klubokért Egyesület.
A balliberális értelmiségi holdudvar és a főként szocialista, szabad demokrata politikusok évi rendes seregszemléjeként ismertté vált – Farkasházy Tivadar nevével fémjelzett – szárszói találkozó szintén évek óta az elnöki keret tételei közt szerepel – olvasható a riportban.
A Soros Alapítvány és a politika szoros kapcsolatát jelzi továbbá, hogy az SZDSZ prominensei közül többen vállaltak személyesen szerepet a szervezet működésében, például Fodor Gábor és Horn Gábor. Emellett a 2002-es választásra ráfordulva olyan közírók munkáját is támogatta Soros csapata, mint Kende Péter és Ferenczi Krisztina, az Orbán Viktort és a Fideszt lejáratni igyekvő könyvek szerzői.
Valamint az alapítvány finanszírozott egy nagyszabású, a választásra mozgósító országos plakátkampányt, a Klubrádió műsorait és általában minden olyan fórumot, amivel közvetve hozzájárulhattak a keresztény-nemzeti erők bukásához.
Lelepleződtek a milliárdos orosz kapcsolatai
Kiderült, hogy több olyan civil szervezet is létezik az Egyesült Államokban, amelyeknek anyagi támogatója az orosz állam és Soros György is – hívta fel a figyelmet az Origó. Ezt egy nemrég kiszivárgott levél támasztja alá, amelyben az áll, hogy az orosz kormány Bermudán létrehozott egy fedőszervezetet, amely aztán több tízmillió dollárral támogatott amerikai civil szervezeteket, ezek pedig az orosz gáz- és olajlobbit erősítik. A levelet két republikánus politikus írta az USA pénzügyminiszterének, tőlük tudható, hogy az orosz kötődésű Klein Ltd. egy amerikai alapnak, a Sea Change Foundation nevű nem kormányzati szervezetnek küldött rendszeresen anyagi támogatást. A cég ügyvédje a The Washington Times című amerikai lapnak ugyanakkor tagadta, hogy bármi kapcsolatuk lenne az orosz kormányzattal, vagy az orosz olaj- és gázipari érdekeltségekkel. Az oroszoktól származó pénz a Sea Change Foundation cégnél sem állt meg: tíz olyan civil szervezetnek továbbítottak összesen közel 27 millió dollárt, amelyeket Soros György a 2000-es évek óta már 75,5 millió dollárral segített. Ez a tény még érdekesebb annak tudatában, hogy a liberális média hónapok óta arról cikkez, hogy Donald Trump amerikai elnök az, aki orosz befolyás alatt áll. (Sz. A.)