Tavaly többéves csúcsot döntött Magyarországon a születések száma, 91 és félezer gyermek jött a világra. Ám ezzel együtt is csaknem hatezerrel kevesebb baba született, mint a 2009-ben, a százezret pedig utoljára 1997-ben haladta meg a születések száma.
A szülész-nőgyógyászok közben évek óta sürgetik a meddőségi kezelésekre rendelkezésre álló keret növelését, az úgynevezett finanszírozási korlát eltörlését, nemzetközi felmérések szerint ugyanis a gyermekre vágyó párok mintegy 15-20 százaléka meddő. Ez annyit jelent, hogy Magyarországon megközelítőleg 150 ezer nemzőképes korban lévő pár legalább egy éve hiába próbálkozik a gyermekvállalással. Közülük persze nem mindenki kíván igénybe venni meddőségi kezelést, illetve nem mindenki ugyanabban az évben. Ám akik igen, azok közül sokan a költségvetési korlát miatti hosszas várakozás következtében végül még az időből is kifutnak. Nekik elvileg ott a lehetőség, hogy nem OEP-páciensként valamely magánklinikán vegyék igénybe a kezelést, ott viszont gyógyszerekkel együtt legalább 350 ezer forintot kell fizetniük, de a költségek a félmillió forintot is meghaladhatják.
A meddőségi kezelésekre fordítható összeg eközben évek óta változatlan: a költségvetési felhatalmazás alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) minden esztendőben nagyjából 2-2,1 milliárd forintot fordíthat a különféle meddőségi kezelések támogatására. Ehhez még körülbelül 1,5 milliárd forint jön a szükséges gyógyszerek támogatásaként. Ebből évi hat-hétezer meddőségi kezelést tudnak elvégezni.
Ehhez képest a nemzetközi tapasztalatok szerint egymillió lakosra átlagosan ezer meddőségi kezeléssel kell számolni, ami azt jelenti, hogy Magyarországon legalább tízezer ilyen beavatkozást indokolt végezni. Az egészségügyi kormányzat a szakma felvetésére már 2011-ben felkérte az OEP-et, számolja ki, mennyibe kerülne, ha ennyivel több mesterséges megtermékenyítést finanszíroznának. Az OEP által készített anyag szerint ehhez összességében mindössze kétmilliárd forintra lenne szükség, és ezzel a jelenlegi 2000 helyett optimális esetben akár 3500 lombikbaba születhetne.
Az egyéb meddőségi kezelésekkel együtt ezzel ezres nagyságrendben emelkedhetne a megszületett gyermekek száma, ami összességében akár 5 százalékkal is növelhetné a születésszámot – írták akkor a szakértők. Rámutatva: a szülések alacsony száma miatt éves szinten csaknem kétmilliárd forint maradt az egészségügyi kasszában már 2011-ben is. Így igazából többletforrás nélkül növelhető lenne a meddőségi kezelések és ezzel a születések száma. Hozzátették ugyanakkor: megfontolandó az igénybe vehető ciklusok (beültetések) számát az életkorhoz igazítani, a kor előrehaladtával egyre kisebb az esély orvosi segítséggel is a várt gyermekáldásra, 42 éves kor fölött pedig a nullához közelít a meddőségi kezelés sikerességi rátája.
Az orvosszakma jelzései és az egészségbiztosító pozitív végkicsengésű elemzése ellenére a következő években sem változott a meddőségi kezelések támogatása. A Magyar Nőorvos Társaság 2014 szeptemberében nyílt levelet is írt Kövér Lászlónak, miután a házelnök egyik augusztusi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Az ezeréves magyar állam megszűnése fenyeget, ha a következő 10-20 évben nem tudjuk kezelni a népességfogyást.” A Bódis József professzor vezette testület arra kérte Kövér Lászlót, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a meddő párok is eséllyel vállalhassanak gyermeket. Hangsúlyozták: az a kétmilliárd forint, amely a becsült ötszázalékos születésszám-emelkedéshez kellene, elenyésző összeg akár csak a 180 milliárdos családi adókedvezményhez képest is.
A következő év, tehát 2015 februárjában az akkori egészségügyi államtitkár, Zombor Gábor be is jelentette: duplájára emeli a kormány a lombikbébi-kezelésre szánt összeget. Azóta – miként azt egy írásbeli képviselői kérdésre adott 2015. decemberi válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára elmondta – egy miniszteri értekezlet részletesen meg is tárgyalta a lombikbébi-tevékenység támogatásának kibővítéséről, valamint ezzel összefüggésben a művi megtermékenyítés állami fenntartású intézményrendszerének megerősítéséről szóló javaslatot, ám döntés továbbra sem született.
„Tekintettel az ügy szakpolitikai összetettségére az értekezlet az egészségügyi ágazat és más Emmi-ágazatok között további egyeztetéseket rendelt el” – érvelt a szaktárca nevében Rétvári Bence, aki hangsúlyozta: mivel a kormány kiemelt nemzetstratégiai célja, hogy minél több gyermek születhessen Magyarországon, olyan megoldáson dolgoznak, amelynek segítségével a meddő házaspárok minél többször igénybe vehetik majd a mesterséges megtermékenyítés lehetőségét.