Az internetes médiát futótűzként járta be a hír: a pesterzsébeti Gyulai István Általános Iskola 56 éves tanítónőjére hétfő délután az egyik elsős gyerek családjának négy tagja – két férfi és két nő – szitokáradat kíséretében rárontott, egyikük ököllel arcon ütötte a pedagógust, másikuk (az egyik férfi) térdhajlaton rúgta a menekülő hölgyet, majd utánarohantak a tanári szobába, ahol a gyerek anyja felkapott egy poharat, és a tanítónő fejéhez vágta. Szerencsére a sértett elhajolt, így a pohár egy szekrényen tört ripityára.
A tanítónőt – akinek a nevét Lernyei Ákos iskolaigazgató a hölgy védelme érdekében nem árulta el – a Merényi Gusztáv Kórházba szállították, ahol egyhébb agyrázkódást és a megrúgott térdhajlatban bevérzést állapítottak meg, de saját felelősségére hazaengedték.
TANÁRVERÉS: ILYENKOR HOL VANNAK A JOGVÉDŐK?
Egyelőre sem a Helsinki Bizottság, sem az Amnesty International, sem a romnet.hu számára nem hírértékű a tanárbántalmazás, de mi kíváncsiak lennénk Osztolykán Ágnesnek, az EMMI romaügyi tanácsadójának véleményére is.
– Természetesen kedden és szerdán nem jött be tanítani a kolléga, én kértem, hogy maradjon otthon – mondta el a Magyar Időknek szerdán az igazgató. Az intézményvezetőtől megtudtuk: a tanárnő még mindig a történtek hatása alatt áll, de nemcsak ő, hanem az egész tanári kar is.
– Iskolánk hétfőig a béke szigete volt, nemhogy pofon nem csattant, de még hangos szó se nagyon hallatszott, amióta én vagyok itt az igazgató. De attól tartok, ezentúl semmi sem lesz már úgy, ahogy eddig volt – panaszolta Lernyei Ákos.
Az iskolavezető elbeszéléséből krimibe illő történet bontakozik ki. Hétfő délután 14 óra 10 perckor – mindez a biztonsági kamera felvételéről rekonstruálható ilyen pontosan – négy személy berontott az iskola kapuján, és a tanári szoba előtti földszinti folyosón körbevette az ott tartózkodó tanítónőt, a kis Brunó osztályfőnökét.
Az ordítozásra az igazgató is kiszaladt az onnan pár méterre lévő irodájából, így szem- és fültanúja volt a fejleményeknek. Az egyik nő a gyerek anyja volt, a két erős testalkatú férfi a nő fivérei, tehát Brunó nagybátyjai, a másik nő pedig az egyik férfi felesége. A nagy hangú társaság azzal vádolta a tanítónőt, hogy Brunó fejét a folyosói fémszekrény ajtajába verte, és emiatt az elsős kisfiú súlyos sérüléseket szenvedett.
Az igazgató megpróbálta megfékezni őket, de erre esélye sem volt. Az anya ököllel a tanítónő arcába vágott, majd amikor az megpróbált elmenekülni, az egyik férfi belerúgott a térdhajlatába, s a hajánál fogva visszarántotta. Végül sikerült behúzódnia a tanáriba a pedagógusnak, ahová utánarontottak. Ekkor repült a pohár, amely szerencsére célt tévesztett.
– Másnap délelőtt bejött Brunó nagymamája, aki szabadkozott, hogy unokája egy darabig nem tud iskolába járni, annyira rossz állapotban van – mondja az igazgató.
– Erre én azt mondtam, üljünk kocsiba, menjünk el a családhoz, és nézzük meg. A kisfiún egy karcolás nem sok, annyi sem látható. Amikor elmondtam nekik, hogy az állítólagos bántalmazásból semmit sem rögzített a kamera, Brunó hirtelen váltott, és azt mondta, az osztályteremben verte meg őt a tanítónő. Ahol nincs biztonsági kamera – számolt be a történtekről az iskola vezetője.
Az igazgató egyébként hétfőn azonnal kihívta a rendőrséget, akik csak bő negyedóra elteltével értek ki, amikor BMW terepjárón már elhajtott a társaság. Estére azonban előzetes letartóztatásba kerültek, s a fogdában várják a csütörtöki, gyorsított eljárásban kiírt tárgyalást.
– Iskolánk halmozza az értékesebbnél értékesebb díjakat, diákjaink sorra nyerik a különböző hazai és nemzetközi tanulmányi versenyeket, az országos médiába azonban egy tanárveréssel fogunk bekerülni – mondta elkeseredeve Lernyei Ákos.
A tanárverés után igyekeztünk utánajárni, hogy mit reagáltak az esetre a hazai jogvédő szervezetek. Az Amnesty International (AI) igazgatója, Jeney Orsolya közölte: nincs mit reagálniuk erre az esetre, mert csak „rendszerszintű jogsértésekkel” foglalkoznak, olyan ügyekkel, amelyek gyakran és folyamatosan előfordulnak.
Arra a felvetésünkre, hogy a tanárverések is gyakoriak sajnos, hozzátette: nincsen arra vonatkozó kutatásuk, hogy Magyarországon ez a fajta bűncselekmény mennyire gyakori, ez ezért nem tartozik az AI szakterületére, egyéni esetekre pedig nem szoktak reagálni.
Zádori Zsoltot, a Magyar Helsinki Bizottság sajtószóvivőjét is sikerült utolérnünk, ő azonban ekkor még nem ismerte a pesterzsébeti ügy részleteit. Miután ezeket röviden vázoltuk neki, elmondta: Magyarországon több százezer bűncselekményt követnek el, a bizottság természetesen nem ad ki mindegyik után nyilatkozatot, reakciót.
Az, hogy az elkövetők feltehetőleg cigány származásúak voltak, jelen esetben indifferens, mert nem gyűlölet-bűncselekmény történt. A támadást súlyosbítja azonban, hogy közfeladatot ellátó személy ellen történt, ezért a szervezet nevében reményét fejezte ki, hogy a rendőrség kellő szakértelemmel fog eljárni az ügyben.
A Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezetet szerda estig nem sikerült utolérnünk.