A Központi Nyomozó Főügyészség az MSZP volt elnökhelyettesének büntetőügyében folytatott nyomozás egy hónapos meghosszabbítását kezdeményezte a Legfőbb Ügyészségnél – értesült a Magyar Idők. Megtudtuk azt is, hogy öt hét múlva, október 12-én viszont a nyomozás már lezárul. Információink szerint az ügyészség továbbra sem tudta kideríteni, hogy honnan származtak Simon Gábor osztrák bankszámlákon rejtegetett százmilliói. Az egykori MSZP-s képviselővel szemben okirat-hamisítás, adócsalás és más bűncselekmény gyanúja miatt indult büntetőeljárásban tehát hamarosan megkezdődhet az iratismertetés, illetve a vádelőkészítés.
Mint köztudott, a volt honatya az eljárás során visszafizetett több mint 128 millió forint adóhátralékot. Ennek a lépésnek a lényege, hogy költségvetési csalás gyanúja esetén a kettőtől nyolc évig terjedő büntetési tétel korlátlanul enyhíthető, amennyiben a gyanúsított még a vádirat benyújtása előtt megtéríti az okozott kárt. Jogi szakértők szerint így Simon csupán rövid időre kerülhet majd rács mögé a bíróság jogerős ítéletét követően.
Az pedig bizonyosra vehető, hogy a Bécsben elhelyezett vagyon megmaradó részével – több mint 100 millió forinttal – minden további nélkül rendelkezhet majd a volt szocialista országgyűlési képviselő. Emlékezetes, 2014 februárjában derült ki Simonról, hogy 2008 januárjában két klíring- és két time deposit számlát nyitott egy osztrák banknál. 2008. január 28-án és 2009. április 10-én ezekre a számlákra 575 000 eurót és 162 954 dollárt helyezett el. Az összegeket később határozott idejű bankbetétekbe, majd értékpapírokba fektette. A betétszámla egyenlege 2013. október 16-án 770 000 eurót mutatott. A volt politikus az osztrák pénzintézetnek úgy nyilatkozott, hogy a vagyon többek között egy cég, valamint egy budapesti ingatlan eladásából származott.A szóban forgó időszakban azonban Simon Gábor tulajdonában nem volt olyan értékű ingatlan, valamint gazdasági társaság, amely magyarázatot adhatott volna a mesés összeg eredetére. Az egykori MSZP-s vezető 2003-ban 9 497 375, 2004-ben 6 256 800, 2005-ben 7 708 677, 2006-ban 7 615 266, 2007-ben 11 102 556 forint adóköteles jövedelemben részesült, vagyonnyilatkozataiban a külföldi betétszámlán elhelyezett megtakarítás nem szerepelt. Az összeget jövedelemként sem vallotta be, így a jogszabályok által előírt adót sem fizette meg.
A Bécsben tartott százmilliókon kívül a magyar Magnet Bankban is találtak Simon Gáborhoz köthető pénzt, igaz, „csupán” 75 millió forintot. A magnetes számlát egy Gabriel Derdak névre kiállított bissau-guineai útlevéllel nyitották. (Simon édesanyját Derdák Erzsébetnek hívták.)
Az MSZP volt elnökhelyettese baráti és üzleti kapcsolatban volt azzal a Welsz Tamással, aki egyebek mellett hamis afrikai útlevelekkel üzletelt. Welsz 2014 márciusában öngyilkosságot követett el, miután maga jelentkezett a rendőrségnél, hogy dokumentumokat adjon át a hatóság munkatársainak. Ezekről az iratokról azóta sem szivárgott ki információ, így azt sem lehet tudni, hogy összefüggésben álltak-e Simon Gábor ügyleteivel. A volt MSZP-s honatya következetesen tagadta, hogy lett volna bissau-guineai útlevele, illetve hogy a Magnet Bankban elhelyezett pénzhez bármilyen formában köze lett volna. Az osztrák pénzintézetben parkoltatott százmilliókról azt állította, hogy az összeget vagyonkezelésre kapta, azt azonban nem árulta el, hogy kitől. Simon Gábor az eljárásban folyamatosan megtagadta a válaszadást a nyomozók kérdéseire, és a tanúkihallgatások sem vitték közelebb az ügyészséget a vagyon eredetének kiderítésében.