2017. április 28., péntek, Valéria napja
Belföld, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/semjen-zsolt-brutalis-kampany-lesz-1512844/

Semjén Zsolt: Brutális kampány lesz

Semjén Zsolt: az ellenzéknek a puszta megmaradás a tét
A honosítás a leghatékonyabb eszközünk a határon túli magyarság asszimilációjával szemben – szögezte le a Magyar Időknek adott interjújában Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes szerint az ellenzéki sajtó állításaival szemben a rendszer jól működik, eredményesen szűri ki a csalókat. Ami a lex Heinekent illeti, kiemelte: a baloldal ismét elárult egy szimbolikus nemzeti ügyet, a nyugati cégeknek pedig meg kell érteniük, mit jelent számunkra a vörös csillag. A KDNP elnöke kitért a közelgő kampányra is, amelyben a kormánypártok nem elégedhetnek meg pusztán az eredmények hangsúlyozásával, világos jövőképet is fel kell mutatniuk.

– Lassan lejár az idő, a ciklus végéig egymillió új magyar állampolgárt ígért. Mennyinél járunk?
– Kilencszáznegyvenezernél. Többségük a Kárpát-medencében él, akik kedvezményes honosítással szereztek állampolgárságot, és a diaszpórából is van nagyjából 110 ezer olyan új honfitársunk, akik – vagy akiknek a felmenői – a mai Magyarország területéről kerültek ki, jellemzően Nyugatra.

– A balliberális sajtó tele van a csalásokról, visszaélésekről szóló hírekkel, emiatt az ellenzék rendszeresen támadja a honosítást. Egyszer sem vetődött még fel, hogy szigorítani kellene?
– Amit állítanak – vagy inkább sugallnak –, az a honosítás egészét és lényegét tekintve szemenszedett hazugság. Mindazok, akik magyar állampolgárságért folyamodnak, szigorú államigazgatási eljáráson, köz- és nemzetbiztonsági ellenőrzéseken esnek át. Természetesen mindig vannak, akik megpróbálnak visszaélni egy adott joggal. De mivel a rendszer jól működik, eddig már 32 ezer kérvényt utasítottunk el. Az elutasítás két leggyakoribb oka a nyelvtudás hiányossága és a származást igazoló okmányok elégtelensége. Ez főleg Ukrajnában fordul elő. A nyelvtudás tekintetében egzakt módon nem mondható meg, hogy hány szót és milyen grammatikai alakzatot kell tudni, nyilván más várható el egy mondjuk Csíkszeredán, színmagyar közegben élő embertől, mint attól, aki a szórványban, vagy például Ausztráliában lakik. Az ő esetében, ha csak töredékesen beszél magyarul, de küzd azért, hogy megőrizze vagy tanulja a nyelvet, az identitását, azt is meg kell becsülni.

– A belügyminiszter nemrég ötvenöt olyan ügyről számolt be, amelyből büntetőeljárás lett.
– Ami elenyésző szám akár a 940 ezer új magyar állampolgárhoz, akár a 32 ezer elutasítotthoz viszonyítva. Ezek az esetek is a rendszer működőképességét, szigorát igazolják. És hogy a kritikusok kedélyét borzoljam, a rendszer inkább túlzottan is szigorú, ami a nyelvtudást illeti, ezért szerintem enyhíteni kellene a szabályokon. A ruszin-magyarok esetében például nagyvonalúbb lennék.

– Egyelőre úgy tűnik, hogy a környező országok sem emésztették még meg a kedvezményes honosítást. E tekintetben vár bármiféle változást?
– A honosítás a leghatékonyabb eszközünk a határon túli magyarság asszimilációja ellen. Ezt persze tudják az utódállamok is. Trianon óta, száz esztendeje legfontosabb nemzetstratégiai célkitűzésük a magyarság beolvasztása. Számukra a honosítás erre az asszimilációs politikára a legfőbb veszély, hiszen aki magyar állampolgárságot szerez, az közjogilag is a magyar nemzet részévé válik, és evidenciaszerűen megerősödik a magyar identitása. Ezért – nem meglepő módon – titkosszolgálati eszközökkel, így dezinformálással próbálják aláásni a honosítás tekintélyét, szócsőként használva bizonyos magyarországi médiumokat is, amelyek így akarva-akaratlanul, de a manipuláció eszközévé válnak. Mostanság például arról írtak, hogy Roman Naszirov, az ukrán pénzügyi felügyelet vesztegetéssel vádolt egykori vezetője is magyar állampolgár, de a valóság az, hogy nem hogy nem magyar állampolgár, de még kérvényt sem adott be, semmilyen kapcsolatban sem volt a magyar honosítással. A bemutatott okmány gyenge hamisítvány. Csak a miheztartás végett mondom, hogy ellenséges titkosszolgálattal való tudatos együttműködés magyar nemzeti célokkal szemben: hazaárulás.

– Nem érzi úgy, hogy pengeélen táncolnak és Magyarország szövetségesi politikáját kockáztatják?
– Ez a művészet a politikában. Egyensúlyozunk, de az adott külhoni nemzetrész feltétlen prioritás. Például Szlovákia tekintetében: a visegrádi országok szoros együttműködése és a magyar–szlovák gazdasági kapcsolatok szárnyalása teszi lehetővé, hogy kisebbségi magyar ügyekben is előre tudjunk lépni.

– A honosítottak élhetnek a szavazati jogukkal – ha akarnak. Az érvényes szavazatok száma azonban eddig nem tűnt kiemelkedőnek. Mi ennek az oka?
– A választási törvény megalkotásakor – biztonsági megfontolásokból – túl komplikált szabályokat állapítottunk meg a levélszavazásra. Pusztán azon, hogy két borítékba kell betenni a szavazólapot, sok szavazat veszett el formai érvénytelenség miatt. De problémát okoz az anya neve mint identifikációs adat, hiszen ez egy magyar sajátosság, a világ nagy részén nem használják. Aztán a betűelírás is érvénytelenítheti a szavazatot. Például a cirill betűs környezetben élők latin betűs átírásai. Épp most nyújtjuk be a mindezeket orvosló törvénymódosítási javaslatunkat.

Forrás: Teknős Miklós

A KDNP elnöke úgy véli, az ellenzéki vezetőknek a politikai életben maradás a 2018-as választás igazi tétje

– Mi a helyzet a lex Heinekennel? Az ellenzék soraiból sokan azt mondják, vissza kellene vonni. Miért szükséges megvédeni az Igazi Csíki Sört?
– Ha Magyarországon nemzeti elkötelezettségű, normális ellenzék lenne, akkor evidenciaszerűen sorakoztak volna fel a javaslat mögé. Mert itt egy nyilvánvaló nemzeti sérelem történt: egy multinacionális cég brutális módon eltaposott egy kis magyar manufakturális sörfőzdét, hiába állt oda mellé Hargita megye önkormányzata. Ha minimális nemzeti érzék lenne a baloldalban – ami láthatóan nincs –, akkor megértené, hogy ez az ügy nem a kormányról szól, hanem a székelység megmaradási küzdelméről, a csíki sör mögött egy szimbolikussá vált nemzeti ügy védelmében.

– Az önkényuralmi jelképekről szóló törvénymódosításukat a Heinekentől függetlenül is kritizálták, Európában általában, és a baloldalon sokan nem értik, miért szúrja a kormány szemét a vörös csillag.
– Abszurd, ahogy a balliberálisok azért sipítoznak, mert meg akarjuk tiltani, hogy önkényuralmi jelképeket – például horogkeresztet – anyagi haszonszerzés céljából fel lehessen használni kereskedelmi termékeknél. Különben igaz, ami igaz, ezt már eleve be kellett volna emelnünk az önkényuralmi jelképek tilalmáról szóló törvénybe, ha hibáztunk, az az volt, hogy ezt nem tettük meg akkor. Ezeknek a szimbólumoknak a jegyében több millió magyar embert öltek vagy nyomorítottak meg a XX. században. Nyugat-Európában nem értik, mit jelent a volt szovjet megszállási világban a vörös csillag. A holland heinekenesektől ezért azt kérdeztem: mit szólnának náluk, ha valaki horogkeresztes sört árulna, megcélozva a szélsőjobbos holland vásárlókat. Nyilván nem tolerálnák. Mi sem fogjuk.

Forrás: Teknős Miklós

– Alig több mint egy év múlva országgyűlési választásokat tartanak az országban. Mikor kezdődik a kampány?
– Ősztől eksztatikussá válhat, elnézve az ellenzék válságát. A Fidesz–KDNP-szövetség – paradox módon – az erőfölény nyilvánvaló volta miatt nincs olyan könnyű helyzetben, mint sokan vélik, hiszen sem a káoszos balliberális oldal, sem a Jobbik nem tekinthető reális kihívónak, és ezért nehéz lesz a jobbközép tábor veszélyérzetét felszítani és mozgósítani. Emiatt az gondolom, hogy brutális kampány lesz, mert az ellenzéknek a 2018-as választás igazi tétje a puszta megmaradás. Nemcsak az Együtt, Párbeszéd vagy a Momentum és társaik létezése forog kockán, hanem ez a szocialistáknál is így van, hiszen Molnár Gyulának igaza volt, amikor azt mondta, hogy egy újabb választási kudarc komolyan felveti a kérdést: van-e egyáltalán értelme az MSZP-t fönntartani? Ezek az emberek a politikai életben maradásukért küzdenek.

– A Jobbik viszont egységesebbnek tűnik, mint a baloldal. És bizonyos körök abban érdekeltek, hogy megszorongassák a kormányt. Okozhatnak meglepetést?
– A Jobbik esetében is ugyanez a helyzet. Vona Gábor egy rendkívül kockázatos lépésre szánta el magát, amikor feladta a saját ideológiáját – és velük a Jobbik törzsszavazóit –, hogy balra való nyitással megpróbáljon a Fidesz–KDNP kihívójává válni. Ez láthatóan reménytelen, a két szék közt a pad alá esés tipikus esete. Ráadásul Vonának az a deklarációja, hogy „én adtam a Jobbik lelkét és én vettem el”, a politikai és erkölcsi öngyilkossággal azonos. Egy ilyen lélekgyilkosságot – és azt is csak politikai értelemben – egyedül a sikerrel lehetne legitimálni, ennek viszont láthatóan nyoma sincs. Mind a baloldal, mind a Jobbik vezetőinek ezért a választás egzisztenciális kérdés, s ezért totális háborút fognak vívni. Mivel reális, életképes alternatív programjuk nincs, kétségbeesésükben csak a gyalázkodás marad. Főleg, ha ehhez külföldről megrendelést és muníciót kapnak.

– Elő sem fordulhat egy váratlan húzás, a Jobbik és a baloldali pártok összefogása?
– Erkölcsi skrupulusaik láthatóan nincsenek, próbálkozások vannak, de hát ennek kávéházi asztalnál kitalált politológusi spekuláció jellege van. Mindenekelőtt: a protest konglomerátum összeállás esetén együttvéve se lenne többségben, figyelembe véve az összeállás következtében leporló szavazatokat. Persze, ha kétfordulós lenne a választási rendszer, akkor az állva maradt protest jelölt mögött – legyen akár jobbikos, akár szocialista – az ellenzéki szavazatok összeadódhatnának. Viszont a választás egyetlen fordulóból áll. Ha viszont ehhez alkalmazkodva a balliberális és a szélsőjobb közös jelölteket állítana, az visszaütne, mindkét tábor törzs­szavazóit megtizedelné. A baloldali összefogás is kérdéses. Ez jól látszik Gyurcsány Ferenc mozgásán, aki őrült, de nem hülye. Őt nem érdekli a győzelem, csak a saját szerepe, az, hogy a romokon ő legyen a baloldal vezére.

– Ezek szerint elég lesz megint az egyszavas program, hogy folytatjuk?
– Nem. A nagy tanulság, amit minden választás előtt fel kell idéznünk, az: 2002. Az első Orbán-kormány teljesítményét az ellenzék sem vitatta érdemben, példátlanul imponáló eredmények voltak. Mégis a jó kormányzásból nem következett a választási győzelem. A Fidesz–KDNP-nek amellett, hogy a kormányzás eredményeit meg kell védenie, és persze fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy mivel járna, ha visszatérnének azok, akik egyszer már a csőd szélére lökték az országot. De a hangsúlynak nem a kormányzati eredmények apológiáján kell lenni, hanem azon, hogy milyen veszélyektől kell megvédenünk az országot és a magyar embereket Európában és itthon, a kihívásokat hogyan változtathatjuk lehetőséggé, és hogy az ország egészének és minden egyes társadalmi csoportnak milyen jövőképet adunk.

Kiemelt

Ideges a Pentagon: Trump nem tudja megfogni Erdogant

Ezzel a címmel ismerteti a független német gazdasági-politikai portál az amerikai hadvezetés előtt álló újabb problémát.

Poszt-trauma

Verhofstadt a liberálisok utolsó reménye

Az EP liberális frakcióvezetője könyvégetést vizionált Magyarországon.

Így fonják át Soros polipjának csápjai a ballib médiát 3.

Néhány cikket ajánlunk a zászlóshajó 444.hu-ról.

Perre fel!

Január elseje után bárki perre mehet a rosszul elhelyezett KRESZ-táblák ügyében.

Egy Komáromy egy csecsen

Új hős született.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!