A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország hagyományosan az utolsó védvonal volt a Nyugat felé, hiszen az Európában helyet foglalni akarók mindig ezen az útvonalon keresztül jöttek.
– Ma is létezik egy tervszerűen végrehajtott akció, amely arra irányul, hogy kevert társadalmakat hozzanak létre Európában, aminek legnagyobb kárvallottjai a Duna-völgyi népek lennének, de nem hagyjuk, mert ellenállunk – fogalmazott a kormányfő. Emlékeztetett: először a határaink erejét tesztelik, utána nagy tömegben juttatnak be új népelemeket Európába, majd konfliktusok következnek, végül a jövevények többségbe kerülnek, és megszervezik a maguk párhuzamos közigazgatását.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a Duna-völgy régiójában 2010-hez képest most 300 millió tonnával több áru és 300 millióval több ember mozog, ez pedig újabb beruházásokat igényel. Elmondta: a 277 millió eurós Duna transznacionális program forrásain kívül sokkal több pénzre lenne szükség, ezért szorgalmazta, hogy az unió és az érintett országok is növeljék hozzájárulásukat az alaphoz.
Az EU bővítésével kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: bár a jobb módú tagországok nem akarnak további bővítéseket, a kívánatos cél az, hogy az összes Duna-völgyi ország tagja legyen az uniónak. Hozzátette: abban is bízik, hogy a schengeni rendszer hamarosan újjáéled jelenlegi tetszhalott állapotából, hiszen az Európai Unió legnagyobb vonzereje éppen a területén belüli szabad mozgás.
A négy visegrádi ország szerint fontos támogatni azokat a kezdeményezéseket, amelyek az európai külső határok megvédésére irányulnak – hangoztatta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a V4-es államokból ékezett miniszterhelyettes kollégáival tartott kétnapos találkozót követően Székesfehérváron.