A magyar hatóságok az Emberi jogok európai egyezményét megsértve tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt 2015 őszén, visszaküldésük pedig azzal a kockázattal járt, hogy embertelen bánásmódnak lesznek kitéve görögországi befogadóközpontokban, ezért Magyarországnak fejenként 18 705 euró (mintegy 5,8 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a panaszosoknak – olvasható az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi, nem jogerős ítéletében.
Figyelemre méltó, hogy az EJEB ítéletének indoklásában arra hivatkozott, hogy a migránsokat a szintén uniós tag Görögországban atrocitások fenyegetik. A strasbourgi testület azt viszont nem vette figyelembe, hogy az illegális bevándorlók megállítása a schengeni zóna biztosítását szolgálta. A Fidesz képtelenségnek nevezte, hogy Magyarországnak azért kell fizetnie, mert betartja az uniós szabályokat és védi nemcsak az ország, de Európa határait is. A vezető kormánypárt reagálásában kifejtette: kiállnak amellett, hogy a migránsválságot a határok erőteljes védelmével lehet kezelni, és ellenállnak a brüsszeli, strasbourgi nyomásgyakorlásnak. Közölték továbbá: a hamarosan kezdődő nemzeti konzultációban újra lehetőséget adnak arra, hogy az emberek elmondják véleményüket a magyar, illetve a brüsszeli bevándorláspolitikáról.
A The New York Times a határzárat bírálja
Blogbejegyzésben válaszolt a The New York Times kedden megjelent írására Kovács Zoltán kormányszóvivő. Az amerikai liberális napilap cikkében arra kereste a választ, hogy miután a magyar parlament az Európai Unió ajánlásával ellentétesen megszavazta a menedékkérők fogva tartását, vajon mikor lesz az EU-nak bátorsága fellépni Orbán Viktor miniszterelnök politikája ellen. Kovács Zoltán szerint az EU-nak ehhez nem lesz bátorsága, mivel az unióban is látják, hogy az EU külső határainak megvédése, a schengeni szabályok betartása az Európai Unió érdeke. A kormányszóvivő szerint ha nincsenek határok, nincsenek országok sem.