– A határzár egyelőre hatékonynak tűnik. Hosszú távon is az lesz?
– A neve hivatalosan „ideiglenes biztonsági határzár”, de szerintem nem kétséges, hogy ebben az esetben az ideiglenesség években lesz mérhető, tekintettel arra, hogy amiről Európában beszélnek, miszerint menekültválságot élünk át, az egyszerűen önámítás. Ez egy masszív népvándorlás, amelynek kimeríthetetlen tartalékai vannak, s egyáltalán nem tartom túlzásnak azokat az elemzéseket, amelyek a kontinens környékén 30-35 millió olyan emberről írnak, akik potenciálisan bevándorlóvá válhatnak. Líbia, Jemen, Szíria, Irak vagy Afganisztán mind olyan országok, amelyekben súlyosan ingatag a helyzet, és ezen országok lakossága jelentős. Az elmúlt időszak nemzetközi politikai döntései olyan instabil helyzetet teremtettek Európa környékén, hogy ennek a tömegnek az utánpótlása nem csökken. Ezért is kulcsfontosságú a külső határok védelme. Mivel eddig nem volt erre ilyen nagy szükség, mint manapság, ezért ezt a kérdést az Európai Unió kissé elhanyagolta. Nézzük csak meg, Görögország külső határa schengeni határ, mégis nehézségek nélkül át lehet rajta jutni – világos, hogy Görögország nem képes megvédeni az Európai Unió külső határát.
Magyarország Szerbiával közös határa szintén schengeni határ. Ha a schengeni előírásoknak meg akarunk felelni, fizikai akadályt kell építenünk, hiszen a 175 kilométer hosszú szakasz jelentős része könnyen átjárható. Az Európai Unió most döbbent rá, hogy mit is jelent a schengeni határ. Ha az unión belül továbbra is szabadon akarunk mozogni, akkor meg kell védenünk a külső határokat.
– Nem késő egy kicsit most eszmélni? A politikusi megnyilvánulások alapján úgy tűnik, mintha a vezetők kapkodnának, akár Angela Merkel, akár Werner Faymann egymásnak ellentmondó nyilatkozatait nézzük.
– Kicsit olyan, mintha az európai vezetők félnének nevén nevezni azt, amivel szemben állunk, s egyszerűbb azokat kritizálniuk, akik ezt megteszik. Jól láthatóan több európai vezető a nemzetközi média hamis tudósításai alapján politizál, sokkal inkább a nemzetközi média elvárásainak akar megfelelni, és nem a vállalt kötelezettségeinek. Ebből még komoly problémák adódhatnak, hiszen Európában még ma sem nevezzük nevén a súlyos kihívásokat.
– Néhányaknak ez nagyon jól sikerül. Lesz ennek az említettekre nézve politikai következménye?
– Ha a nagy középpártok nem hajlandóak valódi megoldásokat keresni, hanem a mismásolás és az elkenés módszeréhez nyúlnak, akkor az a szélsőséges pártoknak olyan politikai mozgásteret fog adni, amilyen Európában az elmúlt évtizedekben nem volt. Gyakorlatilag nagyon kevés hely van, ahol a politikai paletta közepén álló pártok meg merik nevezni a kihívásokat.
Közös uniós erőt kért Szijjártó
Az EU-nak haladéktalanul létre kell hoznia egy olyan európai erőt, amely képes Görögország határainak megvédésére, továbbá az uniónak kellene finanszíroznia egyes közel-keleti országokban lévő menekülttáborokat, mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter – a Pintér Sándor belügyminiszterrel és Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztossal közösen tartott – sajtótájékoztatóján kiemelte: a magyar kormány nevében arra tett javaslatot, hogy az EU hozzon létre egy európai erőt a görög határok megvédésére. Ennek érdekében Magyarország kész a nemzeti szerepvállalásra, rendőröket, katonákat és pénzt is adna. Szijjártó Péter kitért a Magyarország déli határánál szerdán történtekre adott nemzetközi reakciókra is. „Bizarr és megdöbbentő”, ahogy a nemzetközi politikai élet és a nemzetközi média egyes szereplői interpretálták az eseményeket, ahogy a nemzetközi politika egyes megbecsült szereplői azok oldalára álltak, akik órákon át dobálták a rendőröket kövekkel és betondarabokkal – fogalmazott. Dimitrisz Avramopulosz arra kérte Magyarországot, folytassa az együttműködést az EU-val, hogy közös és tartós megoldást találjanak a jelenlegi válságra, mert az nem fog rövid időn belül megoldódni. Megjegyezte: nem mindig értenek egyet a Magyarország által alkalmazott módszerekkel, a „falak” ideiglenes megoldást jelentenek, mert azt a célt szolgálják, hogy más irányba tereljék a bevándorlók áramlatát. (MTI)
– Alkalmas a schengeni rendszer vagy az Európai Unió ennek a kihívásnak a kezelésére?
– Akkor lehetünk alkalmasak a válság kezelésére, ha fenntartjuk és megerősítjük a schengeni rendszert. Ez pedig arról szól, hogy a szigorúan védett külső határoknak köszönhetően átjárhatóak legyenek a belső határok. Ha nem erősítjük meg a külső határok védelmét, akkor az Európai Unió egyik legfontosabb vívmánya, az emberek szabad áramlása vész oda. Ezért nem csupán a bevándorlás kezelése okán, de az európai vívmányok továbbélése érdekében is kulcskérdés, hogy az uniós vezetők hajlandóak-e belátni, a külső határok megerősítése nélkül Európa jövője nem különösebben fényes.
– Románia és Magyarország között néhány nap alatt több pengeváltás is volt. Bukarest még azt is felajánlotta, hogy a schengeni csatlakozásért cserébe részt venne a közös válságkezelésben. Van-e erre esély, vagy inkább ott is kerítést építünk?
– A szerb határon épített kerítésnek olyan hatása biztosan lesz, hogy az embercsempészek más útvonalakat fognak keresni. Kérdés, hogy jobbra vagy balra. Ha jobbra mennek, akkor az nagy teszt lesz Románia számára. Románia a schengeni zónához szeretne csatlakozni, most kiderülhet, hogy meg tudják-e védeni a határukat. Azért kezdtük meg egy kerítés építésének előkészítő munkálatait, mert ha Románia nem lenne képes az esetlegesen ott megjelenő bevándorlási hullámot megállítani, akkor nekünk kell lépnünk. Jól láthatóan a román politikai elit egyes tagjai nagyon frusztráltak. Ennek két oka lehet. A román belpolitika nem a stabilitásáról híres, a miniszterelnök tekintélye és pozíciója is nagyon megtépázódott az elmúlt időben, tegnap ráadásul vád alá helyezték. Másrészt ők is érzik, hogy ez egy hirtelen jött teszt az esetleges schengeni csatlakozás szempontjából. Ha itt elbuknak, akkor az akár évekkel visszavetheti a csatlakozásukat. Ezért a dühüket Magyarországon töltik ki. Kulturált európai politikus a XXI. században nem mond olyat, mint amit Victor Ponta mondott. Szombaton még azt hittük, hogy Faymann kancellárnál mélyebbre nem lehet süllyedni európai politikusnak a bevándorlás ügyében, Pontának mégis sikerült, viszonylag gyorsan. A román miniszterelnök hazugságspirálba lavírozta magát, most csak fokozza azt, amit néhány napja megkezdett. Ezért mi tiltakozójegyzéket akartunk átadni a román külügyminisztériumban, de ezt elutasították, ami legalábbis szokatlan gesztus két szomszédos ország esetén.
– Hosszú távon mit jelenthet ez a diplomáciai vihar, vagy a helyzet kezelése a szomszédainkkal?
– A szerb–magyar együttműködés soha nem volt olyan jó, mint manapság, és ennek most különleges jelentősége van, mert ha nem a mostani lenne minden idők legjobb magyar–szerb viszonya, akkor a bevándorlási kihívás okozhatott volna súlyos kétoldalú konfliktusokat is. Jó a személyes kapcsolat is a vezetőkkel, így el tudtuk magyarázni, hogy ennek a kerítésnek semmi köze Szerbiához, nem szerbek tízezrei rohamozzák Magyarországot és az Európai Uniót, hanem olyanok, akiknek semmi közük Szerbiához. Magyarország nem tehetett mást, a schengeni kódex egyértelműen fogalmaz, Magyarországnak az Európai Unió külső határait meg kell védenie. A szerb viszonyban nem látok problémát, a román helyzet viszont összetettebb. Magyarország számára Románia stratégiai partner, vagyis annak kellene lennie. Németország után Romániába exportál a legtöbbet a magyar gazdaság. Most azt látom, hogy a román miniszterelnök épp a politikai kapcsolatok ellehetetlenítésén dolgozik. Ez pedig nagy baj, ellentétes Magyarország, de Románia érdekeivel egyaránt. A romániai magyarság szempontjairól nem is beszélve.
– Van visszaút?
– Sokaknak meglepő talán Szlovákia esete. Szomszédaink közül épp azokkal vagyunk jóban, akikkel kapcsolatban ezt nem várnánk – ilyen Szlovákia vagy Szerbia –, de a természetesnek vett szövetségesünkkel, Horvátországgal soha nem voltak olyan mélyen a politikai kapcsolataink, mint manapság. A rendkívül pragmatikus szlovák–magyar együttműködésnek két oka van. Az egyik gazdasági: a szoros együttműködés mindkét ország számára roppant előnyös. A másik a személyes szempont. Mindkét országnak erős miniszterelnöke van, aki saját országának érdekeit szem előtt tartva gondolkodik. Szlovákiának és Magyarországnak is az az érdeke, hogy ne a Dunán keresztül üzengessen, mint egy korábbi időszakban, hanem legyen egy kulturált együttműködés. A két miniszterelnök ezt meg is valósította, stabil hátországgal képesek voltak átalakítani az ellenséges viszonyt barátivá. Ezt belpolitikai támogatás nélkül nem lehetett volna megvalósítani, de dacára annak, hogy a két kormánypárt más-más pártcsaládhoz tartozik, egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy jelenleg Szlovákiával van a legkiegyensúlyozottabb együttműködésünk. Persze vannak nyitott kérdések, például a magyar közösségnek fontos problémákra nem születtek mindig megfelelő megoldások, de legalább az asztalra tudjuk tenni ezeket a kérdéseket.
– A német javaslatcsomagban Budapest támogatta a görögországi határ védelmét akár külső erő alkalmazásával is. Ez konkrétan mit takar?
– Sajnos ebben a kérdésben megint arról van szó, hogy nem a lényegről beszélnek Európában, hanem a kvótavitával foglalkoznak. A mi álláspontunk szerint Görögországot képessé kell tenni arra, hogy megvédje külső határait. Görögország erre most alkalmatlan, lássuk be. Nem csak az ő hibájuk, hiszen a mi 175 kilométeres szárazföldi határunk megvédése is embert próbáló feladat, nekik meg ott van a hosszú tengeri határuk, no meg a rengeteg sziget. Legyünk korrektek a görögökkel, nehéz feladat, de meg kell oldani. Erre kell szervezni egy európai erőt. Össze kell írni, hogy mi kell ehhez, hány rendőr, hány katona, hány határőrizeti szakember, hány hajó, hány helikopter, hány repülő, hány hőkamera, és még sorolhatnám. Ezt a listát kellene beterjeszteni az uniós tagországok elé, hogy ki mit tud ehhez felajánlani. Ez lenne a feladata az Európai Bizottságnak, s nem az, hogy kvóták alapján szét akarnak osztani 40 plusz 120 ezer embert, miközben csak Magyarországra idén 200 ezren jöttek be illegálisan. Nonszensz, amiről a vita zajlik. A második pont szerintünk a menekültek helyzetének rendezése. A feladat az, hogy a lakhelyükhöz legközelebb eső ponton részesüljenek emberhez méltó, és a nemzetközi szerződések által előírt ellátásban, hogy a háborús konfliktus végeztével hazatérhessenek. Ehhez az kell, hogy az Európai Unió vegye át a Törökországban, Libanonban és Jordániában levő menekülttáborok finanszírozását, s akár létesítsen újakat. A harmadik feladat az, hogy tudatosítsuk, aki elmenekül Szíriából, annak nincs veszélyben az élete Törökországban, Bulgáriában, Macedóniában, Szerbiában, Magyarországon vagy Ausztriában. Aki egy háborús övezetből egy biztonságos helyre érkezik, de onnan továbbáll, az nem az életét menti onnantól kezdve, hanem egy másfajta motivációja van. Egyszerűen jobb életet akar élni, ami emberileg persze érthető, de ne keverjük össze ezt az alapjogokkal.
– A válságövezeten kívül sokan jönnek olyan országokból is, amelyek épphogy fejlődnek, ilyen például Banglades, Pakisztán vagy Irán. Orbán Viktor a közeljövőben utazik az iszlám köztársaságba, szóba fog kerülni ez a furcsa helyzet?
– Biztosan, s világossá is fogjuk tenni, hogy Európa nincs abban a helyzetben, hogy gazdasági bevándorlók százezreit vagy millióit fogadja be. Ez teljesen egyértelmű. Hibásak azok az európai politikusok is, akik ennek az ellenkezőjének a látszatát keltik. Nagyon képmutatónak tartom azokat az érveket, amelyek a munkaerőhiányra és a népesedési problémákra mutogatnak. A népesedési problémákat nem bevándorlással kell megoldani, hanem családpolitikával, a vendégmunkások alkalmazásának pedig semmi köze a menekültpolitikához.