Súlyos önellentmondásba keveredett Soros György, aki hétfőn több fórumon is igyekezett letagadni korábban többször és világosan kifejtett nézeteit a migrációs válságról. A tőzsdespekuláns közleményben reagált a nemzeti konzultációra, amit a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatán keresztül eljuttatott a balliberális lapok szerkesztőségébe, egyúttal a cáfolatnak szánt irományt elhelyezték weboldalán; a Google fizetett hirdetésben népszerűsíti a szájtot.
Rövid interjút adott ezenkívül a The Financial Timesnak, amiből kiderül, miért állt éppen most a kormányellenes hadjárat élére. Döntését azzal magyarázta, hogy aggódik az OSF által támogatott szervezetek tevékenységét vizsgáló eljárások miatt. „Nem maradhattam többé csendben, mert attól félek, hogy a titkosszolgálati nyomozás azt jelenti, hogy nemcsak a szervezeteket, hanem azoknak a vezetőit egyénileg is üldözni fogják” – közölte.
Figyelemmel arra, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága éppen ma hallgatja meg Pintér Sándor belügyminisztert és a tárca alá tartozó szolgálatok vezetőit, úgy tűnik: Soros a kormány elleni támadással akarja elterelni a közvélemény figyelmét, illetve előre hitelteleníteni akarja a hálózatára nézve esetlegesen ártalmas hatósági jelentéseket.
Visszatérve a nemzeti konzultáció „cáfolatára”, Soros pontról pontra haladva, saját cikkeiből és nyilatkozataiból kiszemezgetett állításokkal igyekszik ellentmondani a kormánynak, pont úgy, ahogy korábban a balliberális sajtó is tette. Nem mulasztja el azt sem, hogy a magyarok orra alá dörgölje az itt elköltött milliárdokat és antiszemitizmussal vádolja meg az ország vezetését. Ez utóbbit az teszi különösen álságossá, hogy Soros György közben Izrael-ellenes szervezeteket támogat, és nemegyszer lenézően beszélt a zsidókat jellemző „törzsi lojalitásról”. Ugyancsak arcpirító, hogy egy bennfentes kereskedelem miatt elítélt nemzetközi tőzsdespekuláns oktatja ki a korrupcióról az Orbán-kormányt.
A közlemény azt állítja: nincs Soros-terv, a milliárdos pusztán egy aggódó polgár, és állítólag a határok védelmét is fontosnak tartja, miközben ellenzi a kötelező kvótát és Brüsszelben véletlenül sem érvényesül a befolyása. Ez utóbbinak ellentmondani látszik, hogy az OSF-től származó iratok szerint több mint kétszáz megbízható szövetségese ül az Európai Parlamentben (EP), Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pedig idei, zárt ajtós találkozójuk előtt régi barátjaként köszöntötte, míg a közelmúltban Cecilia Wikström, az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának befolyásos tagja fogadta, akivel egyformán képzelik el a válság kezelését.
Érdemes felidézni továbbá, hogy a The Wall Street Journal 2016. szeptember 20-i számában Soros György azt írta: „Fő célom, hogy segítsek a migránsoknak és a menekülteknek eljutni Európába.” Csaknem egy évvel korábban pedig a Bloombergnek nyilatkozva éles különbséget tett a saját és Orbán Viktor miniszterelnök elképzelései között: „A [kormányfő] tervének célja a nemzeti határok védelme, s a menekültekben akadályt lát. A mi tervünk a menekültek védelmét célozza, és a nemzeti határokban látja ennek akadályát.”
Tény, hogy Soros György terve folyamatosan finomodott azóta, hogy a Project Syndicate oldalán 2015 szeptemberében megjelent az Újraépíteni a menekültügyi rendszert című értekezése. Ebben teljesen világosan fogalmaz: „Az Európai Uniónak a belátható jövőben egymillió menedékkérőt kell évente befogadnia.” És pár sorral lentebb harmincezer euróban jelöli meg azt az összeget, amit a befogadásukat követő két évben egy-egy menedékkérőre kell fordítani. Ugyanebben a cikkben üdvözölte az Európai Bizottság berkeiben született kvótahatározatot.
A következő hónapokban viszont rájött arra, hogy a migrációs válság elhúzódásával a szélsőségesen liberális nyugat-európai „nyílt társadalmak” veszélybe kerülhetnek, ezért az európai integráció felgyorsítására tett javaslatot. Ennek egyik eleme az uniós határvédelem megszervezése. A határvédelem alatt azonban nem a migránsáradat feltartóztatását érti, mint ahogy azt hazai támogatói s most ő maga is állítja. Számára a határőrség feladata a migránsok kimentése a Földközi-tengerből, és átszállításuk a biztonságos kikötőkbe, ahonnan majd szétosztják őket.
Hasonlóan félrevezető, ahogy a befogadandó menekültek létszámát magyarázza. Az eredeti egymilliós javaslatot látszólag megfelezte, harmadolta. Ugyanakkor többször írt és beszélt arról, hogy a menekültek mellett Európában a gazdasági migránsokat is fogadni kell, utóbbiak esetében pedig nem állapított meg keretszámot.
Amikor látszólag enged eredeti elképzeléseiből, nem arról van szó, hogy Magyarországot hagyni kell a maga útját járni. Épp ellenkezőleg, az átmeneti engedmények az „idegenellenes” pártok visszaszorítását hivatottak elősegíteni, ami az ellenzék nyilatkozataira figyelemmel Magyarországon egyet jelentene a szuverenitás feladásával és a határok megnyitásával – úgy fizikai, mint jogi értelemben.
Ami pedig a finanszírozást illeti, e tekintetben változatlanul olyan uniós pénzügyi manővereket és hitelfelvételt javasol, amelyeket a nemzeti kormányok nem vétózhatnak meg, fedezetüket pedig a későbbiekben központilag kivetett adók biztosíthatnák.
Parkolópályán
Cecilia Wikström svéd liberális EP-képviselő, a „felső küszöb nélküli” EP-határozat jelentéstevője az Európai Parlament petíciós bizottságának is az elnöke. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsa nemzetközi civil szervezet elnöke két ügyben adott be petíciót, amelyek tárgyalása el sem kezdődött. – Még 2015-ben a jogtalanul elkobzott erdélyi magyar egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban fordultunk a petíciós bizottsághoz, s 2016 januárjában értesített minket arról Cecilia Wikström, hogy azt befogadták, ám az közel két éve az asztaluk fiókjában van. Korábban – míg a bizottságnak olasz elnöke volt – a befogadást követően három hónapon belül vitáztak az akkori petíciónkról – mondta Lomnici. A másik ügy az időközben elhunyt Tamás Ilonka nénié, akitől miután magyar állampolgárságot kapott, megvonták a szlovák állampolgárságát. Az állampolgári jogaiktól megfosztott felvidéki magyarok érdekében 2015-ben tett beadványt 2016 augusztusában fogadták be, ám annak tárgyalása sem került napirendre – tette hozzá Lomnici Zoltán. (V. A.)