2017. december 16., szombat, Etelka, Aletta napja
Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/rendbe-tettek-az-egyetemek-koltsegveteset-alig-van-adossaguk-2473714/

Rendbe tették az egyetemek költségvetését, alig van adósságuk

A magyar felsőoktatás aktuális kérdéseivel foglalkozott a SZEF–ÉSZT Akadémia tizenegyedik vitaülése, a vélemények úgy foglalhatók össze: az ágazatnak több pénzre van szüksége. A szakszervezeti fórumon elhangzottakról megkérdeztük Horváth Zitát, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt, aki kiemelte: figyelembe kell venni azt is, hogy egy-két kormányzati ciklus alatt nem lehet évtizedes lemaradásokat behozni.

Fábián István, a Debreceni Egyetem tanára, volt rektora tartotta az első előadást a SZEF–ÉSZT (Szakszervezetek Együttműködési Fóruma–Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés) Akadémia szombati vitaülésén Budapesten, amelynek keretében többek között az is elhangzott, hogy a kormány 2016-ban sem tudta elérni a 2008-as egyetemi támogatási szintet. Ezzel kapcsolatban többen is felvetették, hogy az EU-s támogatásokat miért számítja a kormány a bevételekbe.

A lapunk által megkérdezett Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár erre azt válaszolta: egyrészt 2013 óta folyamatos emelkedés figyelhető meg az ágazat támogatásában, másrészt a kormány minimálisra csökkentette az intézmények adósságállományát. Hozzátette, a felsőoktatási intézmények nem kizárólag állami támogatásból élnek, vannak saját bevételeik is, és jelentős forráshoz jutnak az európai uniós pályázati pénzek révén is, ami ugyancsak ott van számláikon, miért ne számítaná be a kormány a költségvetésükbe?

Fábián István a kancellári rendszert is kritizálta a fórumon, szerinte emiatt van visszaszorulóban az egyetemi autonómia. Horváth Zita ezzel szemben úgy gondolja, a kancellári rendszernek köszönhető, hogy szinte megszűnt az egyetemek adóssága, illetve sokkal feszesebb a költségvetési fegyelem. Mint mondta, a magyar állam jó tulajdonosi szemlélettel kívánja kezelni a felsőoktatási ágazatot, de mindez nem csökkenti az egyetemi autonómiát.
Padisák Judit, a Pannon Egyetem tanára arról értekezett, hogy nincsen pályaorientáció a középiskolákban, a többi között ezért is nagy a lemorzsolódás a felsőoktatásban.

Fotó: Havran Zoltán

Padisák Judit a lemorzsolódásra panaszkodott

Horváth Zita ezzel szemben azt állítja, van pályaorientáció, igaz, nagyon nehéz egy 18 éves fiatalnak eldöntenie, milyen egyetemre jelentkezzen. A lemorzsolódásnak sok oka van, például sok fiatal még nem kellően érett arra, hogy megfeleljen az egyetemi elvárásoknak, és nem biztos, hogy tud élni az egyetem adta szabadsággal. A helyettes államtitkár szerint ilyenkor felzárkóztató kurzusokat kell tartani a hallgatóknak, amivel az a baj, hogy bár sok egyetemi oktató kiváló szakember, de nem rendelkezik pedagógiai végzettséggel, vagyis nem biztos, hogy a diákoknak megfelelően tudja átadni a tudását. – Éppen ezért van ma már lehetőség arra, hogy az egyetemi oktatók ­pedagógiai módszertani képzésben is részesülhessenek – tette hozzá Horváth Zita.

Kenesei István, a Szegedi Tudományegyetem tanára felvetette, hogy meg kellene emelni a felsőoktatási bértáblát. A helyettes államtitkárnak ezzel kapcsolatban is feltettük a kérdésünket, aki elmondta, hogy másfél év alatt 27 százalékkal kapnak többet a felsőoktatásban dolgozók. Hozzátette: persze ez valóban lehetne több, de most ennyit bírt el a költségvetés. – A multik által adott fizetésnél kevesebb egy magyar professzor több mint félmilliós bére, de a magyar átlagfizetésnél több – hangsúlyozta Horváth Zita. Ismertetése szerint az is tény, hogy emelni kell a pályakezdő tanársegédek bérét, de azt is látni kell, hogy nem lehet bérfeszültség a pályakezdő és a húsz éve oktató tanár között. Mint mondta, ezért nem olyan egyszerű a megoldás, ráadásul egy-két kormányzati ciklus alatt nem lehet évtizedes lemaradásokat behozni.

Kiemelt

Szónokokkal, fotósokkal alig több, mint ezren a Jobbik „kormánybuktató” nagy tüntetésén

Egy jobb NB II-es meccsen is többen vannak, mint a nagy hanggal beharangozott, Jobbik-balliberális szövetség által nagyon várt tüntetésen.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!