2016. június 28., kedd, Levente, Irén napja
Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/regen-volt-ennyire-keves-ongyilkos-hazankban-12596/

Régen volt ennyire kevés öngyilkos hazánkban

Utoljára az 1950-es évek közepén vetettek véget olyan kevesen önkezükkel az életüknek Magyarországon, mint tavaly. Egyre többen kérnek akár telefonon is segítséget kilátástalannak látszó helyzetükben, és a hozzátartozók, barátok közül is mindinkább észreveszik a figyelmeztető jeleket. Ma van az öngyilkosság megelőzésének világnapja.

A Központi Statisztikai Hivatal 1930-as évekig visszanyúló adatai szerint az ötvenes évektől a nyolcvanas évek közepéig szinte folyamatosan emelkedett Magyarországon az öngyilkosság következtében meghaltak száma. A legtöbben, 4911-en 1983-ban vesztették életüket emiatt. A 80-as évek második felétől azonban csökkent ezen tragikus esetek száma, és a tendenciát a gazdasági válság sem állította meg. Olyannyira nem, hogy tavaly először újra kétezer alá csökkent az öngyilkosságok száma, ilyen adatot pedig utoljára az ötvenes években regisztráltak.

A visszaesés az egész országra, mindkét nemre és minden korosztályra igaz. Az Alföldön élők még mindig kétszer-háromszor gyakrabban vetnek véget önkezükkel az életüknek, mint akik az ország nyugati és északi felén laknak. A területi eltérés a statisztikák létezése óta észlelhető, dacol minden politikai, gazdasági, társadalmi hatással – állapították meg szakértők az öngyilkosságok 1970 és 2010 közötti magyarországi alakulását összefoglaló tanulmányukban. Ebben arról is írnak, hogy az öngyilkosságok száma lényegesen megnövekszik a késő tavaszi-nyári hónapok alatt, míg a téli hónapokban jóval alacsonyabb. Magyarországon a legtöbben hétfőn követnek el öngyilkosságot.

A tanulmány szerint az öngyilkosok többsége az önakasztást vagy a gyógyszer-, vegyszermérgezést választja. S míg az öngyilkosságok száma örvendetesen csökken, sajnos nőtt azoknak az aránya, akik olyan módot választanak, amely nagyobb eséllyel végződik halállal. A szakértők ebből pedig azt a következtetést vonták le, hogy nőtt a valóban elszántak aránya, akiket nem tudnak elérni a megelőző rendszerek.

Pedig léteznek ilyenek, és mint a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének titkára lapunknak elmondta, egyre ismertebbek is. Szabóné Kállai Klára szerint legalábbis erre enged következtetni, hogy 2011 ősze óta működtetik az egész ország területéről, éjjel-nappal, mobiltelefonról is ingyenesen hívható 116-111, illetve 116-123-as számot, és folyamatosan emelkedik a hívásaik száma. Évente átlagosan 150-200 ezer hívást fogadnak, és több mint 100 ezer hívásból alakul ki beszélgetés, amikor a szakemberek jó eséllyel segítséget tudnak nyújtani. Az öngyilkosságot fontolgatók nem meghalni akarnak, hanem nem tudnak már úgy tovább élni, mint eddig – magyarázza a klinikai szakpszichológus, aki előremutatónak tartja, hogy a fiatalok is egyre többször fordulnak hozzájuk: az elmúlt években 6-ról 9 ezerre ment fel a 25 éven aluliaktól érkezett hívások száma. Egyre gyakoribb tapasztalat, hogy olyanok is telefonálnak, akik úgy látják, hogy bajban van az ismerősük vagy családtagjuk, és segíteni szeretnének neki. A szakember szerint életek múlhatnak azon, hogy figyeljünk egymásra és azokra a jelekre, amelyek arra utalhatnak, hogy valaki öngyilkosságot fontolgat. A tapasztalatok szerint ugyanis tíz öngyilkosból nyolc a halála előtti hónapokban felkeres valamilyen orvost, a legtöbben pedig, akiket öngyilkosság fenyeget, figyelmeztető jeleket „küldenek” a külvilágnak. Ezeket részletesen taglalja az öngyilkosság-megelőző portál, a www.suicidprevencio.hu.

Noha az öngyilkosságoknak többnyire csak egy közvetlen áldozata van, kutatások szerint azonban minden eset legalább hat hozzátartozót, ismerőst érint. A hátrahagyottak sokszor irreális bűntudattal küzdenek, a gyermekek nagyon erős megfelelési kényszerrel reagálhatnak, ráadásul a hozzátartozók ezekben az esetekben nagyobb öngyilkossági kockázatnak is ki vannak téve, mint más gyászolók. Ezért is hiánypótló a Harmat Kiadó által megjelentetett kötet, Albert Y. Hsu Hátrahagyottak – Gyász az öngyilkosság után című könyve, amely az öngyilkosságok nyomán felmerülő nyomasztó kérdésekre keres választ, és konkrét tanácsokat is ajánl a gyógyuláshoz, illetve a kívülállók segítségnyújtásához.

Nem biztos, hogy a gyógyszerek hatása

Az öngyilkosok 90 százaléka szenved az elkövetéskor valamilyen „nagy” pszichiátriai betegségben (depresszió, skizofrénia, szenvedélybetegség), de a szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a depressziós, szerfüggő, illetve skizofrén betegek többsége soha sem lesz öngyilkos, és 50 százalékuk még csak meg sem kísérli azt. Sokan közülük állítják, mások vitatják, hogy a pozitív tendencia a korszerű depresszióellenes szerek használatának elterjedésével magyarázható. Az utóbbiak azt mondják: a statisztikák már e szerek széles körű bevezetése előtt javultak, ráadásul nem csak depressziósok fordulnak önmaguk ellen.

 

Hirdetés

Kiemelt

Lövöldözés és két robbanás az isztambuli repülőtéren, tíz halott

A török hatóságok lezárták a repülőteret. A Dogan török hírügynökség arról tudósított, hogy a támadásnak 2 elkövetője van.

Poszt-trauma

Loretta gyereket akar – Újra Budapest Pride

A nagykövetek remélik, hogy a magyarok jól fognak viselkedni.

Farkasházy nem tud leállni

Kálmán Olga próbálta nyugtatni.

Homoszexuális rendőrök és az Unió válsága

Ne csodálkozzunk, hogy az angolok kiléptek.

Farkasházy ismét belerúgott Orbánba

„Akkor Rákosit is szeretnem kellene Puskás, Kocsis és Hidegkuti miatt?”

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!