Talán vannak akik még emlékeznek az 1987 januári időjárásra, amikor nemcsak a rendkívüli hideg, de az extrém mennyiségű hó is sokak életét megkeserítette. Akkoriban a híradásokat folyamatosan az időjárással kapcsolatos események uralták, akadozott, mi több sokfelé megbénult a közlekedés, az iskolákban szünetelt az oktatás, sőt még az élelmiszer-ellátásban is komoly nehézségek adódtak.
Az a bizonyos 1987-es zord január hónap egyébként -5,3 °C-os középhőmérsékletű volt – olvasható az OMSZ visszatekintésében.
A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy a közelmúltban meglehetősen ritkán fordult elő olyan hideg, mint ami az előrejelzések szerint az elkövetkezendő időszakban várható, 2003-ban volt egy nagyon alacsony átlaghőmérsékletű téli hónap, igaz akkor a -4,8 celsius fokos havi átlagot a február produkálta.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a mostani hidegbetörés ugyan nem hoz majd annyi csapadékot mint a 30 évvel ezelőtti, ám a hőmérséklet szempontjából az akkorihoz nagyon hasonló időjárás várható.
Ha még az előre jelzettnél is erősebb lesz a mostani lehülés, akkor akár valamelyik abszolút hidegrekord is megdőlhet, erre elsősorban szombat vagy vasárnap hajnalban kínálkozik esély.
Csütörtökön kezdődik meg a lehülési folyamat
Napközben többnyire felhőátvonulásokra, szórványos hózáporokra, de helyenként még némi napsütésre is számítani lehet. Estétől azonban szinte mindenütt kiderül az ég, csapadék ekkor már nem lesz. A szél északira fordul, és a Dunántúlon nagy területen, északkeleten pedig inkább a magasabban fekvő helyeken viharossá fokozódik, és ott akár hófúvás is kialakulhat.
A legmagasabb nappali hőmérséklet -3 és +3 fok között alakul, a Dél-Alföldön a magasabb értékekkel. Késő este általában -3 és -8 fok várható, de északkeleten akár -10 fok alá is süllyedhet a hőmérő higanyszála.
Péntekre már elárasztja hazánkat a rendkívül hideg levegő
Ezen a napon délkeleten, keleten, valamint a Nyugat-Dunántúlon több lesz a felhő, másutt túlnyomóan derült, napos időre számíthatunk. A nyugati határ közelében helyenként kisebb havazás, hózápor lehet. Az északi szél megerősödik, a Dunántúlon és keleten többfelé viharossá fokozódik. Északkeleten néhol hófúvás is kialakulhat.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -7 és -15 fok között valószínű, a leghidegebb északon a középső, szélcsendes területeken lesz.
A legmagasabb nappali hőmérséklet -4 és -11 fok között alakul, nyugaton lesz az enyhébb idő.
Az Országos Meteorológia Szolgálat már kiadta figyelmeztetését a rendkívüli időjárásra való tekintettel.
A szombat ígérkezik a leghidegebb napnak
Az előttünk álló hétvége első napján többnyire napos idő lesz, a Tiszántúlon és az Alpokalján lehetnek felhősebb körzetek. Keleten egy-egy helyen kisebb havazás előfordulhat. Az északi, északkeleti szél a középső területek kivételével megerősödik, a Bakonyban és a Zemplén környékén viharossá fokozódik.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire -12, -17 fok között alakul, de a hóval borított, illetve szélvédett tájakon -20, -22 fok is lehet.
A legmagasabb nappali hőmérséklet -5, -12 fok között valószínű.
Vasárnaptól is csak kissé mérséklődik az extrém hideg
A hét legvégétől az eddig belátható időszak egész tartamán sem lesz sokkal enyhébb az idő, hajnalban továbbra is több helyütt lesznek az országban kemény, -10, -13, sőt akár -17, -20 fok körüli fagyok és napközben is sokfelé marad a -6, -8 fokos hideg, csak szerdán lehetnek olyan területek, ahol fagypont fölé kúszik a hőmérő higanyszála.
Ráadásul vasárnaptól ismét csapadékosabbra fordul időjárásunk, eleinte szórványosan, majd helyenként várható havazás és az északnyugati szelet továbbra is erős lökések kísérhetik, így továbbra is lehet majd számítani hófúvásokra – olvasható a meteorológia szolgálat honlapján.
Több szempontból is veszélyes a rendkívüli hideg
Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője szerint talán a legfontosabb, hogy az intenzív fűtés idején is figyelni kell a szabályok betartására, első helyen arra, hogy a tüzelő berendezésekben csak abba való anyagot égessünk el. A kazánokba például ne kerti vagy háztartási hulladék kerüljön, mert az égetésük során felszabaduló mérgező gázok nem csak a környezetre, hanem az emberi egészségre is komoly veszélyt jelentenek.
Életmentő lehet a szellőztetés
Az is lényeges, hogy a nyílt égésterű berendezéseknek folyamatos levegő-utánpótlását még rendkívül hideg időben is biztosítani kell, esetenként néha szellőztetéssel. Zárt környezetben ugyanis ezek a fűtőeszközök elhasználhatják az ember számára is szükséges levegőt, így az égéstermék visszaáramolhat, és könnyen veszélyes koncentrációban jelentkezhet a mérgező szén-monoxid.
a szokottnál Több benzin fogyhat
A közlekedésre is hatással van a fagyos időjárás. Hajdu Márton szerint a mostani esetben, amikor az elmúlt évektől eltérően az egész országban rendkívüli hideg várható, készülni kell rá, hogy a járművek több üzemanyagot használnak, álló helyzetben is, és tovább tart a bemelegítésük, tehát azonos úthosszra, nagyobb mennyiséget kell tankolni.
Szerszám is kell
A havas, hófúvásos helyeken elakadásokra is számítani kell, ezért arra is készüljünk, hogy hosszabb lesz a menetidő. Tanácsos valamilyen kéziszerszámot is bepakolni az autóba, hogy a sofőr már a külső segítség megérkezése előtt elkezdhesse járműve mentését, illetve segíteni tudjon másnak – tette hozzá a szóvivő.
Zavarok lehetnek az áramellátásban
Hajdu Márton hangsúlyozta, a mínusz 10 fok alatti hőmérséklet a közműellátásban is okozhat zavarokat, még akkor is, ha természetesen a szolgáltatók azon vannak, hogy az esetleges hibákat a legrövidebb időn belül kijavítsák. A legegyszerűbb példa, hogy egy megfagyott faág letörik, és elszakít egy felső vezetéket, ami aztán áramszünetet okoz. Kisebb közműakadozásokkal is kalkulálni kell tehát.
Magányos ember ne menjen a jégre
További veszélyt jelenthetnek a befagyott tavak. A szóvivő figyelmeztetett, hogy csak kijelölt korcsolyázó helyen szabad rámenni a jégre, ahol a fagyott réteg legalább 10, de inkább 12-15 centiméteres kell, hogy legyen. Az is fontos, hogy senki ne menjen egyedül csúszkálni a fagyott vízfelszínre, és mindig legyen náluk feltöltött mobiltelefon, így baj esetén bármikor segítséget tudnak hívni.
A legegyszerűbb a 112-es egységes segélyhívószámot tárcsázni, és ott tűzoltói segítséget kérni, legyen szó jégbeszakadásról, tűzesetről vagy más balesetről Az okostelefonokra és táblagépekre készített, ingyenesen bárki által letölthető veszélyhelyzeti alkalmazással szintén folyamatos tájékoztatás érhető el.