Az elmúlt öt év alatt radikálisan csökkent Magyarországon a műtéti várólisták hossza és a várakozók száma is – jelentette be az egészségügyi államtitkár.
Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, míg 2012-ben még 70 ezer beteg volt műtéti előjegyzési listán, 2017 elejére a számuk 28 ezer alá csökkent, miközben évente Magyarországon csaknem 180 ezer beavatkozást végeznek. Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója a várakozási időkkel kapcsolatos példaként említette, hogy míg 2012-ben a szürkehályog-műtétekre még átlagosan több mint hatszáz napot kellett várni, a várakozás itt mára 90 napra csökkent, a csípőprotézisnél pedig 658-ról 311 napra.
A legjelentősebb az előrelépés a térdprotéziseknél, amelyeknél öt éve még 906 nap volt az átlagos várakozási idő, ez mára 371 napra csökkent, de a valóságban általában 181 napon belül elvégzik a beavatkozást. Jellemzően az összes műtéti előjegyzési időpontnál hamarabb sorra kerülnek a betegek, a szürkehályog-operációkat például ténylegesen 51 napon belül elvégzik – tette hozzá Kiss Zsolt.
Ónodi-Szűcs Zoltán emlékeztetett, hogy a szigorú ellenőrzések mellett a jelentős költségvetési támogatásnak köszönhetően sikerült elérni ezt az eredményt, amellyel az európai országok között Magyarországon az ötödik legrövidebbek a műtéti várólisták. Öt év alatt 17 milliárdot fordított a költségvetés erre a célra, és az egészségügyi államtitkár úgy fogalmazott, „a józan ész azt diktálja”, hogy 2015-höz, 2016-hoz és 2017-hez hasonlóan jövőre is rendelkezésre álljon majd az az öt milliárd forint, amely szükséges ahhoz, hogy ezt a sikeres programot folytassák.
A következő időszakban legnagyobb témája ugyanakkor, amivel meg kell küzdeni, hogy hasonló kontrollal és forrásbevonással az ambuláns járóbeteg-ellátásnál is elérjék a várakozási idő csökkentését – hangsúlyozta az államtitkár. Első lépésként több mint 3 milliárdot fordítani a minden intézményre kiterjedő előjegyzési naplók vezetésére. Hozzátette: ez a műtéteknél bonyolultabb és komplexebb feladata, két nagyságrenddel több a betege, sokkal több intézményt és orvost érint, ennek ellenére azt gondolják, hogy ez az az ügy, amelynek a megoldásával a leginkább lehetne javítani a betegek közérzetén.