– A luxembourgi bíróság döntése nem hozott új minőséget a kvóták megítélésében, csak azt mutatta meg, hogy a testület másképpen látja azt a döntéshozatali mechanizmust, amelyet Szlovákia a most elutasított keresetben megtámadott – jelentette ki az ítéletre reagálva Robert Fico. A szlovák miniszterelnök az MTI tudósítása szerint úgy fogalmazott: a döntés semmit nem változtat a kormánynak a kvótákkal és a migránsokkal kapcsolatos politikai álláspontján. – Szlovákia továbbra is elutasítja a kötelező kvóták rendszerét – hangsúlyozta a kormányfő, aki arra is kitért, hogy a verdikt alapján a kötelező kvótákról hozott döntés érvényben marad, de szeptember 26-án lejár. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter ugyancsak a perre reagálva azt mondta: a döntésből Szlovákia számára semmilyen szankció és semmilyen új kötelezettség nem keletkezik. A szlovák diplomácia vezetője megismételte a pozsonyi kormánynak a kvóták működésképtelenségéről korábban többször hangoztatott álláspontját is.
A szlovák belügyminiszter, Robert Kalinák reakciójában azt mondta: a luxembourgi testületnek a döntése semmit sem változtatott azon a tényen, hogy a kötelező kvótákról hozott verdikt helytelen volt, hiszen a tapasztalat megmutatta, hogy a kötelező rendszer működésképtelen, ellentétben a „határok kemény védelmével”, amelyről bebizonyosodott, hogy helyes és a leghatékonyabb megoldás. Hasonlóképpen vélekedett Robert Fico is, aki a külső határok védelmének tekintetében nyújtandó segítséget a szolidaritás és a segítség olyan reális formájának nevezte, amelyben Szlovákia kötelezettségein felül is hajlandó részt vállalni. A szlovák kormányfő egy a magyar határvédelmi költségekhez való brüsszeli hozzájárulást firtató újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarország a határvédelem terén tett intézkedéseivel nagyon jó munkát végzett, egy bizonyos pillanatban pedig a gazdasági migránsok megállításának kulcsországa volt. „Orbán Viktor és kormánya megtette azt, ami tőle elvárt volt, megvédte a schengeni határt” – fogalmazott a szlovák miniszterelnök.
Lengyelország lojális tagja az Európai Uniónak, teljesíti kötelezettségeit, és elvárja, hogy a többi tagállammal egyformán kezeljék – jelentette ki Beata Szydlo lengyel kormányfő, hozzátéve, hogy az Európai Bíróságnak a kvótaügyben hozott ítélete nem változtatja meg kormányának migrációs politikáját. A krynicai gazdasági fórumon tartózkodó lengyel miniszterelnököt újságírók kérdezték az Európai Bíróság aznapi döntéséről. – Erre számítottunk. Meg voltam győződve arról, hogy így döntenek. Ez azonban egyáltalán nem változtat a lengyel kormány álláspontján, ami a migrációs politikát illeti. Gondolom, hogy a visegrádi csoportén sem. Állandóan hangsúlyozzuk, hogy az okos és sikeres migrációs politikának mindenekelőtt két feltételt kell teljesítenie: a biztonságot és a sikert kell szem előtt tartania, abban az értelemben, hogy valóban azoknak kell segíteni, akik erre rászorulnak. Úgy tűnik, hogy ez a fajta gondolkodás és ez a szempont már sok tagállamban gyökeret ver – fogalmazott Beata Szydlo. A lengyel kormányfő közölte: a közeljövőben olyan javaslatot terjeszt elő, amelyben a lengyel kormány még nagyobb aktivitást és még szélesebb segítséget helyez kilátásba azoknak az országoknak, amelyeknek jelenleg erre szükségük van.
A német külügyminiszter viszont bejelentette, Berlin „valamennyi európai partnertől elvárja, hogy betartsa az Európai Bíróság ítéletét a menedékkérők uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló mechanizmusról”. Sigmar Gabriel hangsúlyozta: a bíróság végérvényesen tisztázta, hogy a menedékkérők elosztásának ügyében az „európai szolidaritásról” szóló döntés „nemcsak európai értékeinkkel, hanem az európai joggal is teljes mértékben összhangban van”. A szociáldemokrata politikus hozzátette: „mindig is azt mondtam kelet-európai partnereinknek, hogy helyes, ha kétség esetén bíróság előtt tisztázzuk a kérdéseket”, most azonban „elvárhatjuk, és el is várjuk, hogy valamennyi európai partner tartsa be az ítéletet, és további késlekedés nélkül hajtsa végre a döntést” a menedékkérők elosztásáról.
Az EU erejét a jog ereje adja, az uniós partnerek közötti megbízhatóság pedig nehéz döntéseknél is elengedhetetlen. Ez érvényes volt a múltban, most pedig az aktuális kihívások miatt még inkább érvényes – fejtette ki a német külügyminiszter, aláhúzva, hogy „a szolidaritás nem egyirányú utca”.