A kvótanépszavazás érvényességéhez nemcsak az szükséges, hogy a választópolgárok több mint fele részt vegyen a szavazáson, hanem az is, hogy érvényes voksot adjon le – erre hívta fel a figyelmet érdeklődésünkre a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke, Pálffy Ilona (képünkön). Nem érvényes a szavazat például akkor, ha a papírlapot áthúzzák, vagy az igen és a nem rubrikába is ikszet tesznek. Hozzáfűzte: ez a rendelkezés az alaptörvény elfogadása óta van hatályban. A követelmény tehát magas.
Az NVI elnöke lapunkat úgy tájékoztatta, hogy jelenleg 8 260 000 választópolgárt tartanak nyilván, közülük 254 000 külhoni, vagyis olyan választójogosult, akinek idehaza nincs állandó bejelentett lakcíme. Ők kizárólag levélben szavazhatnak. A magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön dolgozó magyarok levélben nem, csak személyesen, a külképviseleteken adhatják le voksukat.
A pontosság kedvéért a választási iroda tavaly októberben több mint félmillió levelet küldött ki a határon túli magyar állampolgároknak. A küldeményekben közölte, hogy aki még nem regisztrált, az most megteheti, és az adatait is módosíthatja. Kérte az iroda azt is, hogy aki elhunyt személyekről tud, jelezze a hatóságoknak. – Sok válasz érkezett – mondta Pálffy Ilona, hozzátéve, hogy legtöbbször szomszédok, családtagok tájékoztatták az NVI-t.
Megtudtuk azt is, hogy az elnök a napokban találkozott a Kárpát-medencében működő magyar érdekképviseletek és konzulátusok vezetőivel, s felkérte őket arra, ha elhunyt személyekről tudnak, tájékoztassák a hazai kormányhivatalokat.
A kormány kezdeményezésére az Országgyűlés május 10-én döntött arról, hogy a Brüsszel által előírt kötelező betelepítési kvóta ügyében népszavazást kell tartani Magyarországon. A kabinet nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió a tagállamok beleegyezése nélkül szeretné közöttük szétosztani a migrációs hullámmal érkező személyek egyes csoportjait. Mindezek miatt a kormány a választópolgárokhoz fordul. Arra vár tőlük választ: akarják-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?
A parlamenti határozat ellen egyébként bárki az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulhat jogorvoslatért – egy ilyen kérelem már befutott az AB-hez. A döntést a nyári szünet előtt meghozzák. A köztársasági elnök ezután tűzheti ki a referendum időpontját. A szabályok szerint a szavazásra szeptember, október táján kerülhet sor.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke kérdésünkre közölte, hogy – korábbi civil népszavazási kezdeményezések nyomán – az NVI már tavaly ősszel kiírta a közbeszerzési eljárásokat. Az informatikai programokat és az irodai felszereléseket is megrendelték. Mihelyt az államfő kitűzi a népszavazás időpontját, az iroda elindítja a folyamatot. Semmi akadálya sem lesz annak, hogy a választópolgároknak idejében megküldjék az értesítőket és a külhoniaknak a levélcsomagot. A választás megyei lebonyolításáért felelős jegyzőknek hamarosan kétnapos felkészítést tartanak. Emellett tervet készítenek arról, hogy az érintett közhivatalnokok mikor vegyék ki a nyári szabadságukat.
Az NVI elnöke azt mondta: a szavazólapok elkészítésekor, a szavazatok feldolgozásakor nincs jelentősége annak, hogy ebben az esetben a nem szavazat számít támogató voksnak. Úgy vélte, ez a kampányra tartozó kérdés: a kormány, illetve a pártok képviselői dönthetik el, milyen szempontokra hívják majd fel a szavazók figyelmét a referendum előtt. A népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazók többsége igennel vagy nemmel válaszol a feltett kérdésre.