A legfőbb ügyész és a CONT elnöke, Ingeborg Grässle vezette delegáció hétfői megbeszélésén a felek áttekintették az uniós támogatásokkal kapcsolatos ügyészi tevékenységet, egyes konkrét ügyeket, a magyar ügyészségnek az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és az uniós ügyészségi együttműködési szervezettel (Eurojust) ápolt kapcsolatát, az Európai Ügyészség kérdését, továbbá a korrupciós bűncselekmények alakulását – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Mint írták, a Legfőbb Ügyészség a kivizsgálások kapcsán kiváló és folyamatos munkakapcsolatot ápol az OLAF-fal, amit korábban Giovanni Kesler OLAF-főigazgató is megerősített.
Amint azt az ügyészség következetesen eddig is hangsúlyozta – szemben egyes politikusok mai napig téves kijelentéseivel – minden olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással vagy jelzéssel fordult a Legfőbb Ügyészséghez, az ügyészség elrendelte a nyomozást, illetve ha már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték – hangsúlyozták.
A közlemény szerint ha egy OLAF-ajánlás nyomán indult ügyben a költségvetési csalás mellett a vesztegetés gyanúja is megfogalmazódik, a nyomozás – mint a 4-es metró ügyében – ezen körülményre is kiterjed.
Az OLAF eddigi 33 ajánlása és négy jelzése nyomán indult nyomozások eredményeként a mai napig összesen hét ügyben emelt vádat az ügyészség. Ezen túlmenően az OLAF egy 2011-es zárójelentése nyomán lefolytatott nyomozás eredményeként ugyancsak vádat emelt az ügyészség. Így – a teljes időszakot tekintve – az eddigi összesen nyolc vádemelés nyomán eddig két elmarasztaló ítéletet hozott a bíróság. További hat ügyben még nem született ítélet, hét ügy megszüntetéssel zárult. Az összes többi ügyben jelenleg is folyamatban van a nyomozás – olvasható a közleményben.
Rámutattak, az OLAF-ajánlások, -jelzések és -zárójelentés nyomán indult büntetőeljárások eredménye – a vádak és megszüntetések 53,3 százalékos aránya – meghaladja az uniós átlagot.
Tudatták, a legfőbb ügyész ismertette a 4-es metróval kapcsolatban folyó két nyomozás eddigi eredményeit: az Alstom metrókocsik beszerzésével kapcsolatos eljárásban eddig két gyanúsítottat hallgatott ki a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozásban a közeljövőben – a brit hatóságokkal való közvetlen együttműködésnek is köszönhetően – további érdemi eredmények várhatók. A 4-es metró szerződéseivel kapcsolatos rendőrségi nyomozás ezzel párhuzamosan ugyancsak nagy erőkkel folyik.
Polt Péter ismertette a delegáció tagjaival, hogy Magyarország kifejezetten aktív szereplője az Eurojuston belüli munkának, illetve a szervezet által koordinált és finanszírozott közös nemzetközi nyomozócsoportoknak.
Az Európai Ügyészség kapcsán a legfőbb ügyész tájékoztatta tárgyalópartnereit arról, hogy a magyar ügyészség aktívan részt vett a szakmai előkészítő munkában. Polt Péter ezzel kapcsolatban emlékeztetett a nemzetközi szinten is nagy figyelmet keltett úgynevezett hálózati modellre vonatkozó javaslatára. Jelezte, hogy az Európai Ügyészséghez csatlakozás nem jogalkalmazói kérdés. Szakmai szempontból az Eurojust erősítése, illetve a közös nyomozócsoportok mind szélesebb körű alkalmazása hatékony és kívánatos megoldást jelenthet a kérdésre – olvasható az ügyészségi közleményben.
Polt Péter a találkozó végén – reagálva Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője azon felvetésére, hogy egy internetes hírportál 2015-ös elemzése szerint 2010 előtt aktívabb volt az ügyészi fellépés – emlékeztetett a Legfőbb Ügyészség ezen kérdéssel kapcsolatos célvizsgálata eredményére, amely konkrét adatokkal cáfolta az állítást.