Jogorvoslatért a Kúriához fordult Polt Péter legfőbb ügyész Ahmed H. ügyében. Az ok: a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás ügyében első fokon terrorcselekmény bűntette miatt elmarasztalt Ahmed H. ítéletét – jelentette be tegnap Fazekas Géza.
A Legfőbb Ügyészség szóvivője szerint a táblabíróság törvénysértő döntést hozott a szír férfi ügyében, amikor új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, mivel a végzés indokaként megjelölt hiányosságok pótolhatók lettek volna a másodfokú eljárásban. Ezért Polt Péter azt kérte a Kúriától: állapítsa meg, hogy a táblabíróság a büntetőeljárási szabályok megsértésével helyezte hatályon kívül az ítéletet.
Emlékezetes, hogy a tömeges migráció miatti válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke–Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarták dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.
Az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött, többször is megafonon beszélt a tömeghez, háromszor maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett.
A Szegedi Törvényszék első fokon Ahmed H.-t bűnösnek mondta ki terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése bűntettében, ezért őt 10 év fegyház büntetésre ítélte és végleg kiutasította Magyarországról. A döntést a Szegedi Ítélőtábla arra hivatkozva nem bírálta felül, hogy szerinte a törvényszék nem értékelt olyan bizonyítékokat, amelyek a tényállásra, a bűncselekmény jogi minősítésére, illetve a büntetés kiszabására lényeges hatással lehettek volna.
A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint azonban jogsértő az ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése, mert az általa megjelölt hiányosságok, mulasztások a másodfokú eljárásban orvosolhatók lettek volna, így az ítéletet érdemben kellett volna felülbírálni.
Fazekas Géza hangsúlyozta: a jogorvoslat nem annak eldöntését célozza, hogy Ahmed H. bűnös-e vagy sem, kizárólag arra vonatkozik, hogy a hatályon kívül helyezés jogszerű volt-e.
A jogorvoslati indítvány nem függeszti fel a konkrét eljárást, a megismételt elsőfokú eljárás várhatóan még az ősz első felében megkezdődhet.