Emiatt szükséges rendezni a Magyarországon képzést nyújtó, diplomát kiállító intézmények működésével kapcsolatos kérdéseket is – mondta lapunknak Böröcz László, a Fidelitas elnöke. Megjegyezte: ez nyilván érinti a Soros-egyetemet is, amelynek a képzési struktúrájával kapcsolatban egyébként már korábban is felmerült több kérdés, például az egyéves mesterképzések szabályozása vagy a 2004-es, Magyar Bálint nevéhez fűződő „lex CEU” törvénymódosítás, amely alapján az egyetem az amerikai diplomán kívül már kiállíthatott magyar oklevelet is.
– Ez a történet egy olyan politikai közeget érint, amely politikai szempontból rendkívül aktív és tudatos, így természetes, hogy erre a kérdésre kiemelt figyelem irányul a média részéről is. Mivel felsőoktatásról és egyetemről van szó, ezért olyan fiatalok is megmozdulnak az ügyben, akik esetleg nem az adott intézmény hallgatói. Ezzel így nincs is semmi probléma, hiszen politikai kérdésekről Magyarországon bárki szabadon elmondhatja a véleményét – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: ez egy politikai vita, amely a jobboldali kormány és a baloldali, liberális ellenzék értelmiségi csoportjai között zajlik.
Kérdésünkre, hogy ifjúsági szervezetként mit szóltak a törvénymódosításhoz, Böröcz László elmondta: a tagság részéről is merültek fel arra vonatkozó kérdések, hogy az a változtatás, amit a kormány be akar vezetni, pontosan miről szól és milyen céllal született. Arra vonatkozóan, hogy vannak-e olyan tagjaik, akik a CEU-n szereztek volna diplomát, vagy jelenleg is ott tanulnak, jelezte: elképzelhető, hogy a szervezet húszéves története során rendelkezett olyan taggal, aki a Soros-egyetem hallgatója volt, de szerinte ez nem jelent problémát.
– A Fidelitas nem egyetemek szerint, hanem politikai értékrend alapján szerveződik – mutatott rá. Böröcz László hangsúlyozta: a Soros-egyetem világképe teljesen más alapokra épül, éppen ezért egészen mást hirdet a világról, az emberi közösségekről, mint a kormány, a Fidesz vagy a Fidelitas.